Dzsudzsákkal is játszott a cigándi világbajnok

Cigánd - A cigándi Baksa Zoltánt kárpótolják az olyan pillanatok, mint a londoni.

Tizenhat csapattal rendezték meg május 31. és június 9. között a ConIFA labdarúgó-világbajnokságot Londonban. A szervezet azon (mikro)nemzeteket, kisebbségeket, hontalan népeket vagy éppen a világ által el nem ismert államokat tömöríti, amelyeknek a tagfelvételi kérelmét a FIFA elutasította. Eredetileg két magyaros terület, Felvidék és Székelyföld vívta ki az indulási jogot, ám előbbi visszalépett a részvételtől, így május 4-én Kárpátalja lett – felkérés után – vb-szereplő.

Szernyéről indult

A kárpátaljaiak a B-csoportot megnyerték, majd a negyeddöntőt és az elődöntőt is, míg a fináléban Észak-Ciprust verték meg, 2500 néző előtt, 0–0-t követően, büntetőkkel. Az együttesben négy cigándi játékos is helyet kapott: Baksa Zoltán, Toma György, Svedyuk Alex és a kapusedző Petranics Szergej.

– Mindig jó érzés nyerni valamit, különösen akkor, ha az világbajnoki arany – mondta portálunknak a szernyei származású, munkácsi születésű, de már idestova lassan 9 éve Cigándon futballozó Baksa Zoltán. – Úgy utaztunk ki, hogy nem mi voltunk az esélyesek, „szürke lónak” számítottunk, a legmerészebb álmainkban sem szerepelt, hogy eljutunk a győzelemig. Bár korábbról sok mindenkivel ismertük egymást a keretben, nem találkoztunk előtte, közös edzés nélkül vágtunk neki a tornának. Olyanok voltunk, mint a dánok az 1992-es Eb előtt, hiszen minket is kevéssel az eseményt megelőzően kértek fel a részvételre.

Kihagyott 11-es

A kárpátaljai csapatban senki sem játszik Ukrajnában, mindenki Magyarországon vagy Romániában futballozik – és egyben él is.

– Én 17 és fél évesen kerültem Magyarországra, Nyíregyházán jártam főiskolára, biológia szakos tanár vagyok – árulta el Baksa Zoltán. – Fiatalon Debrecenben is voltam, ahol a juniorban csapattársam volt Tisza Tibor, Tőzsér Dániel és Dzsudzsák Balázs is, itt edzőm volt Herczeg András, majd Kondás Elemér is.

A bodrogköziek középpályása tavaly a ConIFA Eb-n szerepelt a kárpátaljai együttes­sel, Észak-Cipruson, ahol ötödikek lettek. 2016-ban a vb-t Abházia nyerte, őket Baksáék a csoportban verték. Ez a győzelem is kellett ahhoz, hogy majdan elérjék a finálét, ahol gól nélküli döntetlen lett a végeredmény és ezért büntetőkre került sor.

– Az első kettőt kihagyták az észak-ciprusiak, aztán meg mi, közte én is, a kapufára lőttem a labdát – jegyezte meg Baksa Zoltán. – Az ötödik párban Svedyuk értékesítette, míg Turan kísérletét megfogta a kapusunk, a Sepsiben védő Fejér Béla. Egy kicsit ünnepeltünk, de olyan nagy bulira nem volt mód, mert másnap jöttünk haza. Ha minden igaz, akkor szombaton köszöntenek bennünket Tarpán, a 19 órakor kezdődő Tarpa SC U19 – Real Madrid U18-as meccs előtt.

Nagy élmény volt

A 35 esztendős futballistát arról is megkérdeztük, meddig tervezi még labdarúgó pályafutását?

– Egyelőre nem szeretném abbahagyni a focit, érzek még magamban pár aktív évet – válaszolta Baksa Zoltán. – Örömöm lelem benne, sok mindenért kárpótolnak az olyan pillanatok, mint amilyen ez a londoni siker. Cigándon részese voltam az NB II-be való feljutásnak, nagy élmény volt a csapattal a másod­osztályban szerepelni, annak ellenére is, hogy kiestünk. Az itteni társaság nagyon jó, az edzőnk, Szénay Péter kiváló munkát végez, nem tagadom, egyszer, rövid időn belül még szívesen harcba szállnék az újbóli felkerülésért.

- MI -

Kárpátalja útja az aranyéremig

Csoportmérkőzések (B-csoport)

Negyeddöntő

Elődöntő

Döntő