Dr. Mezey György: "A focit kell megtanítani a játékosoknak "

Az itthon és külföldön is nagy tekintélynek örvendő szakember azt mondta „fiainak”, hogy legyenek gerincesek. Interjú dr. Mezey György mesteredzővel, az MLSZ Edzőképző Központjának igazgatójával.

A neves szakember hétfőn járt Miskolcon, ahol a B-licenszes továbbképző tanfolyamon tartott előadást, majd – néhány bátorító mondat kíséretében – átadta a diplomákat fiatal kollégáinak. A ceremónia után, immáron a fehér asztal mellett kötetlen beszélgetést folytatott tanítványaival és kíméletlen őszinteséggel „ecsetelte” a magyar futball állapotát.

- Hamarosan majd a felére csökken az NB-s csapatok száma. Egyre kevesebb a kispad, vagyis hová üljenek majd a kiképzett edzők?

Mezey György: Mi nem teszünk mást, csak megfelelünk az UEFA előírásának. Kétévente indítunk prolicenszes tanfolyamot huszonöt kollégának. Évente pedig egy-egy A- és B-tipusú képzést végzünk, ugyancsak huszonöt szakembernek. Ez az európai szövetség standardja, ezen nem változtathatunk, függetlenül attól, hogy egy év múlva valóban sok kolléga lába alól húzzák ki a szőnyeget.

- Akkor szükségünk van erre az európai standardra?

Mezey György: Hát persze! Éppen azért, hogy ne a cukrász, vagy a polgármester nevezze ki a vezetőedzőt, hanem döntsön a végzettség és a tudás. Meg egyébként is igazodnunk kell a kontinens trendjéhez, nem lehetünk különutasok.

- A magyar futballba egyre több külföldi szakember „szivárog” be. Jobbak a vendégmunkás trénerek, mint a mieink?

Mezey György: Kijelentem, hogy nem jobbak és nem tudnak többet, mint a hazaiak. De nincs mit tenni! Az unióban szabad a munkavállalás, a tulajdonosok, vagy a munkáltatók azt szerződtetnek, akit akarnak és akkor rúgnak ki valakit, amikor csak akarnak. Mi semmit nem tehetünk. Illetve egyet mindenképpen, éspedig azt, hogy gerincesek maradunk.

- Vér- és dacszövetséget is köthetnek!

Mezey György: Mindenhol elmondom a kollégáimnak, hogy szerződéseik megkötése előtt kössék ki, hogy a munkatársaikat saját maguk választhassák meg. Mert ellenkező esetben könnyen beindul a „fúró”, a beosztottak szaladgálnak jelenteni... Azt is mindig hangsúlyozom, hogy egy edző senkivel ne paktáljon le, ne fröccsözzön szülővel, soha ne alkudjon meg, ne engedjen egyetlen játékosnak sem. Persze aki ezeket a törvényeket betartja, még ugyanúgy bármikor lapátra kerülhet.

- Előadásában azt mondta, hogy a magyar futball katasztrófális állapotban van. Ha valaki, akkor ön tudja, hogy mit beszél!

Mezey György: Olyan korban vagyok, olyan státuszt töltök be, hogy megengedhetem magamnak a teljes nyíltságot, nekem hetvenen túl már nem kell becsomagolnom a mondókámat. A Csányi Sándor elnök vezette MLSZ hatalmas pénzeket pumpál a sportágba, de a szakma nem tudott továbblépni, megújulni. Nézem a hétvégi mérkőzéseket és szörnyű dolgokat látok. Tíz felpasszolt labdából hét biztosan célt téveszt, gyakran nincs háromtól több pontos átadás, a negyedik után már az ellenfélnél van a labda és kezdődik a kergetőzés. Aztán hogyan is végződnek a támadások? Valaki szélen nagy nehezen elfut, majd beadja a labdát az egy szem csatárnak, akit négy égimeszelő védő vesz körül. Ilyen játék, ilyen stílus súlyos edzői problémákra vezethető vissza. Jöhetnek a milliárdok, a magyar labdarúgás viszont csak és kizárólag az edzők segítségével, az edzők munkájával újulhat meg.

- Állandóan azt hallom, hogy a magyar edzők sokkal keményebb edzéseket tartanak, mint külföldi kollégáik! Akkor mi a baj?

Mezey György: Csak annyi, hogy nem halálosan kemény tréningek kellenek, a szakembereknek a futballt kell megtanítaniuk a játékosoknak. Arról papolok állandóan, hogy foglalkozni kell a tehetségekkel, őket kell képezni és velük mindent labdásan végeztetni. Mivel ver minket fél Európa? Azzal, hogy játssza a focit! Régen mi is tudtunk játszani és mivel közben nem hülyültünk meg, azt javaslom, hogy térjünk vissza a gyökereinkhez.

- Van-e reális esélyünk a közelgő világbajnoki selejtezőkön?

Mezey György: Fogas kérdés! A hollandokat most elkaphatjuk, ők a sebeiket nyalogatják, leszálló ágban vannak. A románokat és a törököket még nem láttam, de hamarosan szemügyre veszem őket is. Tanácsaimmal, szakmai észrevételeimmel segítem Egervári Sándor szövetségi kapitányt és remélem, hogy jó súgó leszek.

- Önnek nem hiányzik az NB I-es kispad?

Mezey György: Dehogynem! Aki ebbe a munkába egyszer belekóstol, nem tud tőle szabadulni, haláláig igényelni fogja a kispad környékének atmoszféráját, a mérkőzések feszültségét. Én sem tudok szabadulni reflexeimtől..., az persze más kérdés, hogy az én koromban le kell-e még ülni a kispadra? Egy sebésznek is nehéz letennie a szikét, így aztán én is megvívom a magam tusáját.

- Pedig egyszer a leghosszabb szál kolbász is elfogy!

Mezey György: Értem a célzást. Van elképzelésem arról, hogy majd ki vegye át a tisztségemet az MLSZ Edzőképző Központjának élén. A központ nemzetközi elenőrzés alá esik, ahhoz, hogy valaki ebbe a pozícióba kerüljön, szakmai előmenetelt kell szereznie. Szerencsére jó szakemberekkel rendelkezünk, így nem lesz nehéz a helyemre embert találni, ha majd végleg kiszállok a ringből. 2015-re tervezem a búcsúmat.

Milyen tapasztalatokat szerzett Miskolcon?

Mezey György: Az edzőképzés kiválóan működik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A régió erős bástyája a honi focinak. A padokban őszinte tekintetű, érdeklődő és rátermett kollégákat láttam. Komlósi Ádámot meg is öleltem, mert a játékosom volt, biztosan belőle is jó edző lesz!

- Kolodzey Tamás -