Magyar-görög - "Görög" is megy a görögre

Miskolc - A diósgyőriek volt játékosa, Teodoru Borisz a helyszínen nézi a vasárnapi Eb-selejtezőt.Bár a DVTK egyik volt legendás játékosa, a görög gyökerekkel rendelkező Teodoru Borisz már Miskolcon született, a család életútja kalandos. A volt futballista édesapja, Teodoru Szotirisz a Szalonikitől nyugatra található Florina környékén élt, majd – az 1946 és 1949 között zajló polgárháború miatt – 1948-ban, mindössze 13 évesen Magyarországra menekült.

– Öten voltak testvérek, négyen indultak el egy vagonban, senki nem tudta, hol kötnek ki, aztán végül megérkeztek Budapestre – mesélte lapunknak a történetet Teodoru Borisz. – Édesapám nővére és későbbi édesanyám az utazás során barátnők lettek, így találkozott apuval, aki elkezdett neki udvarolni. Édesanyám 1952-ben került Miskolcra, apu egy évvel később jött utána és 1954-ben összeházasodtak. Én 1957-ben születtem, az öcsém, Vaszilisz pedig 1962-ben.

Egyre kevesebbet

Talán kevesen tudják Teodoru Boriszról, hogy nevében benne van a „Periklész” is, hiszen Görögországban szokás, hogy az elsőszülött fiú továbbviszi nagyapja nevét. Vajon mennyire ápolja a családi kapcsolatokat, illetve a hellén hagyományokat? – kérdeztük ezt is az egykori beállóstól, szélső hátvédtől?

– Tartjuk a görög ünnepeket, a két úgymond nagyobbat, az egyik tavasszal van, március 25-én, éppen most, a másik pedig október 28-án – sorolta Teodoru Borisz. – Mindkettő nemzeti ünnep, az első azért, mert 1821-ben ekkor kezdődött a törökök elleni szabadságharc, a másodikon az 1940-es, az olasz diktátor, Mussolini által küldött ultimátum elutasítására emlékezünk. Ilyenkor szerveznek egy kis műsort az itteni görögök Miskolc valamelyik művelődési házában, Budapestről is jöttek már tánccsoportok, zenekarok. Az egyetlen probléma ezekkel a programokkal az, hogy már egyre kevesebbet értek meg a szövegekből… A szűk családi körből egyébként már senki sem él abban a faluban, ahonnan a szüleim származnak. A legjobb barátom Szalonikiben él, két nappal idősebb nálam. Ő is Magyarországon született, de 20 éves korában, 1977-ben hazatelepültek Görögországba. Ha nála vagyok, magyarul beszélgetünk, amikor Salamon Józsi kinn légióskodott a PAOK-nál, ő segített neki tolmácsolni.

[poll id="887"]

Ezt követően egy szerepjátékra kértük Teodoru Boriszt (becenevén Görögöt), amelynek az volt a lényege, hogy mivel vasárnap Európa-bajnoki-selejtezőt vív Budapesten a magyar és a görög válogatott, bújjon előbb az egyik, majd a másik szövetségi kapitány bőrébe, és mondjon pár szót a játékosaihoz. Előbb „Dárdai Pálként” kezdte:

– Tudjátok, hogy új az edzőjük, biztosan bizonyítani akarnak neki, feltüzelten fognak kijönni a pályára. Türelem, ne kapkodjatok, nem sietünk, az utolsó percekben is meg lehet nyerni a mérkőzést úgy, ahogyan a legutóbbi meccsen is történt. Hajtson mindenki, ne legyen elveszett labda, ha a közönség is látja rajtatok az akaratot, akkor a hibák ellenére, amik lesznek, mellétek fognak állni. Ha pontrúgás van, Roli, Kádi, menjetek fel, a többiek hátul biztosítsanak. Ne nézzétek, hogy eddig csak egy pontjuk van, felejtsétek el, mert nem mérvadó. Gyerünk! Magyarok!

Utána – néhány pillanat erejéig – Sergio Markarián, a hellének mestere volt Teodoru Borisz.

– Ez az utolsó sanszunk, meg kell ragadni! Mindegy, mi volt eddig, ez előtt, ez egy új mérkőzés. Lehet, hogy a magyarok fogják többet birtokolni a labdát, mozogjatok velük együtt, ne hagyjatok nekik teret. Ha megszerezzük a labdát, lendületes támadásokat kérek, ha egy kontrát sikeresen be tudunk fejezni, azzal kényszerhelyzetbe hoznánk őket. Dzsudzsákra fokozottan figyeljetek hátul, minél kevesebbszer adjon be, vagy lőjön, Gera jól osztogat, erre is ügyeljünk, illetve a pontrúgásoknál. Hellassz!

A döntetlen nem jó

A várhatóan 22 000 szurkoló között Teodoru Borisz is ott lesz a lelátón, aki százalékban nem kívánta kifejezni, hogy szerinte melyik együttesnek van nagyobb esélye a győzelemre.

– Az egy pont egyik csapatnak sem jó… – fogalmazott a volt védő, aki arra a kérdésre, hogy neki lett volna-e esélye Görögországban játszani, elmondta: – Huszonegy éves lehettem, amikor hívott az Arisz, de visszamondtam a lehetőséget, megijedtem tőle, azt hiszem. Ha akkor nem úgy döntök, akkor biztosan másképpen alakul a sorom… Azokban az időkben még csak feljövőben volt a görög labdarúgás, a magyar jóval előtte járt.

- Molnár István -

Névjegy: Teodoru Borisz

Született: Miskolc, 1957. március 3.

Játékosként: a DVTK saját nevelésű játékosaként 154 NB I-es mérkőzésen 5 gólt szerzett. Bajnoki bronzérmes a DVTK-val (1979), részese az 1977-es és az 1980-as Magyar Népköztársasági Kupa-győzelemnek. Pályára lépett több nemzetközi mérkőzésen is, így a török Besiktas, az osztrák Rapid Wien, a skót Dundee United, a német Kaiserslautern és a skót Celtic Glasgow ellen. 1986-ban fejezte be pályafutását, sérülés miatt. Utolsó mérkőzését 1986. október 5-én Hódmezővásárhelyen játszotta, az NB II-ben.

Trénerként: jelenleg a Diósgyőri VTK U8-as csapatának edzője, négy óvodában tart ovifoci foglalkozást.