2015.04.01. 23:09
DVTK vs. PEAC - Az évad eddigi legfontosabb meccse
Csütörtökön este eldől, hogy a PEAC vagy a DVTK kezdi húsvéthétfőn a döntőt a Sopron vendégeként.
Csütörtökön este eldől, hogy a PEAC vagy a DVTK kezdi húsvéthétfőn a döntőt a Sopron vendégeként.Nincs tovább, a csütörtökön 17.00-kor Pécsett kezdődő PEAC-Pécs – Aluinvent-DVTK mérkőzés után kiderül, hogy ki lesz a 2014/15-ös évad női kosárlabda NB I bajnoki döntőjében az Uniqa Euroleasing Sopron ellenfele. A rájátszásban, a Pécs – Diósgyőr elődöntőben a két nyert mérkőzésig tartó csata 1-1-es döntetlenre áll, mivel mindkét együttes megnyerte a hazai bajnokiját, így a mostani, pécsi összecsapás dönt arról, hogy a végjátékban melyik gárda harcolhat az aranyért, és melyik a bronzért. Az elődöntő harmadik meccsét azért rendezik a baranyai megyeszékhelyen, mert a PEAC az alapszakaszban előkelőbb helyen végzett, második lett, míg a Diósgyőr harmadikként zárta az „előjátékot”.
A két csapatnak ebben az évadban ez lesz a hatodik meccse egymás ellen, és ezek mindegyike nagy csatában dőlt el, és egyet leszámítva 10 ponton belüli eredménnyel ért véget. Ez az egyetlen a győri Magyar Kupa negyeddöntő volt, amelyben a Diósgyőr a végjátékban faképnél hagyta a pécsieket, és vesztett állásból fordítva az utolsó 5 percben, 73-71 után zsinórban 19 pontot szerezve meg sem álltak 90 egységig úgy, hogy közben egy kosarat sem kaptak. Vagyis ez utóbbi találkozót leszámítva nüanszok döntöttek a csapatok között minden alkalommal ebben a szezonban, emiatt nagy jelentősége van többek között annak is, hogy ki lesz a mindent eldöntő meccsnek a játékvezetője, és hogy közülük ki milyen formában bíráskodik. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy a kijelölt három sípos ember közül kettő is küldést kapott azok közül, akik hétfőn este Miskolcon is működtek. Ráadásul egyikük az, akinek az ítéletei heves indulatokat váltottak ki a nézőtéren, mert ítéleteinek többségével az akkor előnyben lévő hazai csapatot sújtotta. Ezzel kapcsolatban arról érdeklődtünk Szabó Istvánnál, az Aluinvent-DVTK technikai menedzserénél, hogy milyen sűrűn fordul elő, hogy két csapatnak két egymást követő meccsét kétharmadban ugyanazok fújják.
– Nem nagyon emlékszem ilyenre, nem tudok ehhez hasonlót felidézni – hangzott a válasz. – Nyilván mindennek oka van, így ennek is. Az egyik lehetséges variáció az, hogy a szövetség igyekszik minden meccsre legalább egy nemzetközi játékvezetőt küldeni, de kevés van belőlük, talán tíz sincs, ráadásul kettő közülük miskolci, egy pécsi, egy pedig soproni, így négyen szóba sem jöhetnek. Ez részben magyarázat arra, hogy miért kapott ismét küldést Papp játékvezető, de rajta kívül még van más is a nemzetközi minősítéssel rendelkezők között, viszont, hogy a második, illetve harmadik játékvezető esetében miért pont azokra esett a választás, akikre, arról elképzelésem sincs.
Sok izgalmat
Remélhetőleg a csapatok játsszák majd a főszerepet, és bárhogy is alakuljon a vége, csak sajnálkozni lehet amiatt, ha az egyik kiesik, hiszen a Pécs – Diósgyőr csata sok izgalmat hozott eddig is, és hozhatna még, ha nem csak két nyert meccsig tartana, szemben a döntővel, ahol már hármat kell nyerni.
– Ez a harmadik elődöntő kemény csata lesz, mindkét csapatnak az utolsó esély arra, hogy bejusson a fináléba – mondta Miguel del Jesús López Alonsó, az Aluinvent-DVTK vezetőedzője, majd így folytatta. – Minden játékosunk rengeteget dolgozott a szezon alatt azért, hogy a cél, a döntőbe jutás megvalósuljon, hogy hosszú idő után ismét érmes lehessen a csapat, és hogy Miskolcnak, az itt élőknek örömet szerezzen. A DVTK játékosai profik, tudják, hogy ez nem egy meccs a sok közül, és ahogy a jó csapatok játékosai – mivel ők is annak tartják magukat – nagyon várják ezt az összecsapást, hogy bizonyíthassák, hogy jó játékosok, hogy jó csapatot alkotnak.
Arra a kérdésünkre, hogy az évad eddigi legfontosabb mérkőzésén mi lesz a legfontosabb, a diósgyőriek spanyol szakvezetője így reagált:
– Az, hogy a saját tempónkban tudjunk játszani, védekezésben és támadásban egyaránt. A PEAC szeret kevés pontos meccseket játszani, nyilatkozta is az edzőjük az egyik meccsünk után, hogy nem örült, amikor mindkét csapat 20 pont felett volt az első negyed után. Nekünk a saját tempónkat kell hozni, ami magas legyen, mert ezt nem igazán szereti az ellenfél. Ilyenkor, amikor a két csapat már ennyire ismeri egymást, nagy dolgokon nem, csak apróságokon lehet változtatni. Az első és második meccs védekezési variációjában volt némi változás nálunk, és most is van olyan, amit szeretnénk egy picit másképp csinálni.
Azzal kapcsolatban is kapott kérdést a vezetőedző, hogy az ellenfél szakvezetője Coulibalyt a játékvezetők figyelmének középpontjába állította.
– Két dolog: az egyik, hogy egy hibával nem lehet kijavítani egy másikat. Nem tudtam reagálni arra, amit a kolléga az MK negyeddöntőjük elvesztése után nyilatkozott, mert nem voltam ott, nem tudom, hogy pontosan mi hangzott el. De nem engedjük senkinek azt, hogy bármelyik játékosunkat támadja. A játékvezetőkről, illetve a küldésükről annyit: furcsa – lehet azért, mert egy másik országból jöttem és ott ez nem szokás –, hogy a hétfői három bíróból kettő ismét meccset vezet nekünk, a harmadik pedig az első meccsen működött. De, hogy ennek van-e jelentősége vagy nincs, azt nem tudom.