2015.05.07. 10:34
Mezőcsát VSE: Mindenkit érhet baleset
Mezőcsát - Elveszítette veretlenségét a Mezőcsát megyei II. osztályú labdarúgócsapata.
Mezőcsát - Elveszítette veretlenségét a Mezőcsát megyei II. osztályú labdarúgócsapata.Azt nem írhatjuk, hogy szenzáció történt a Közép csoportban, de ezt igen: a mezőcsátiak vereségére senki nem fogadott volna a tippmixen, ha a Cserépfalu elleni meccsük szerepel a „szelvényen”.
Keskeny, rövid
– A legjobb alakulatok is kikaphatnak, miért ne veszíthetnénk mi is egyszer – kezdte Szűcs Géza, a Mezőcsát VSE edzője. – Huszonnégy meccsünkből huszonháromszor veretlenek maradtunk, és ha ehhez hozzászámítom a tavalyi utolsó három mérkőzésünket, akkor huszonhatszor nem találtunk legyőzőre. Ez nagyszerű mérleg, remek teljesítmény, miként az is, hogy jelenleg 11 ponttal előzzük meg a második helyezett Mezőnagymihályt. Ötvenkilenc pontunk van, 66-22-es gólkülönbséggel büszkélkedhetünk, így a mostani kudarcunk ellenére sem veheti el tőlünk senki az aranyérmet.
A tréner ugyan nem akarta felmenteni tanítványait, de azért talált külső okot is arra, hogy miért is bukták el legutóbbi találkozójukat:
– Nem vagyunk hozzászokva a műfűhöz. A mezőkövesdi Tűzoltó pálya ráadásul kicsi, keskeny, rövid, a méreteihez nem tudtunk alkalmazkodni. Ez van, ezt kell szeretni, szó sincs arról, hogy belebetegednénk egyetlen fiaskónkba. A 11 pontos fórt a hátralévő öt fordulóban képtelenség elkótyavetyélni, ettől nem is tartunk.
Már a hét végén
Szűcs Géza szerint már a hét végén aranyérmesek lehetnek, ha az eredmények úgy alakulnak.
– A Vattát fogadjuk, abszolút favoritok vagyunk, sikerre és ünneplésre készülünk – folytatta a szakvezető. – Egyébként a sorsolásunk is jó, így előnyünk várhatóan csak növekedni fog, persze nem kiabálunk el semmit. Engem személy szerint sokkal jobban foglalkoztat a jövő, éspedig az, hogy mi lesz velünk, ha kiharcoljuk a megyei I. osztályú tagságot. Alaposan át kell majd beszélni a hogyan továbbot, mert csapatunk zömét az idősebb játékosok adják. Ha nagyon akarom, jelenleg is ki tudok állítani egy csapatot a negyvenévesekből, vagy a negyedik iksz körüliekből, és a megyei elit nem azonos a második vonallal. Ugyan nem akarom lebecsülni sem a Közép csoport mezőnyét, sem az ellenfeleinket, de az tény, hogy több társaság jelenleg edzés nélkül vonul az összecsapásokra. Szűkebb pátriánk élvonalában ilyet aligha lehet megtenni, ezért mi bajba is kerülhetünk… Nem lelkesedésünk, vagy szorgalmunk lankadására gondolok, hanem az objektív okokra. A családi és a munkahelyi körülményekre: még nem tudom, hogy ki vállalja, vállalhatja a focit, ki és miről tud, vagy akar lemondani, miképpen tudja összeegyeztetni a labdarúgást az elfoglaltságaival. Az élvonalban jó csapatok vannak, és most nem csupán az élen állókra gondolok, így a majdani helytállásunk nem képzelhető el csak akkor, ha többet tudunk befektetni, dolgozni. Ez azonban a jövő zenéje, a nyári hetek tárgyalásainak függvénye lesz. Addig még vár ránk néhány kilencven perc és szinte bizonyosan egy ünneplés.
A Közép csoport állása