A szakképzés egyik legnagyobb kihívása

A kormány a foglalkoztatáspolitika szerves részeként fogja fejleszteni a szakképzést, amelyet úgy kíván megreformálni, hogy azt a gyakorlatorientáltság felé mozdítja el, és rövidíti – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára, a beregi térség országgyűlési képviselője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta: csak a munkanélküliek és inaktívak táborában közel 900 000 ember van, akinek semmilyen szakképzettsége sincs, pedig így reménytelen a belépésük a munkaerőpiacra. A magyar szakképzés egyik legnagyobb kihívása lesz az aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe. Ezeket az embereket különböző áthidaló képzéseken keresztül kell alkalmassá tenni a szakma elsajátítására.

Szakképzés gyorsan és hatékonyan

Czomba Sándor a szakmunkásképzés átalakításáról kifejtette: most a 9-10. osztályos közismeretis, pályaorientációs évfolyamok után kezdődik a szakképzés. Álláspontja szerint ugyanakkor már ekkor célszerű lenne elkezdeni a szakképzést. A hároméves képzési idővel gyorsan és hatékonyan, már 17 éves korban képzett szakembereket lehet kibocsátani a munkaerőpiacra.

Különösen az alapszakmák tekintetében vizsgálják a hároméves szakmunkásképzés bevezetésének lehetőségét. Azt is megfontolandónak tartja a kormány, hogy egy negyedik évet tisztán gyakorlati képzéssel – kvázi foglalkoztatotti státusban – kellene eltölteniük a szakmunkás tanulóknak.

Hiányszakmák a régióban

Megyénkben több olyan vállalkozás található, amely egy-egy részfeladatra saját maga képeztet ki alkalmazottat. A LEGO és a Coloplast mint nagy foglalkoztató inkább felnőttképzés keretében gondoskodik a szakmai ismeretek átadásáról, illetve a LEGO együttműködik a Nyírvidék Tiszk-kel.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzés iránti igények jobb követése érdekében kifejlesztett egy internetes felületet, ahol megtalálhatóak azok a gyakorlati képzőhelyek illetve gazdálkodó szervezetek, amelyek a megyében tanulókat fogadnak. Szakma és település szerint is információkat szolgáltat ez az adatbázis (http://szabkam.hu/szakkepzes/).

Hiányszakmák: ács, állványozó, gazda, gépi forgácsoló, egesztő, szociális gondozó és ápoló

Diplomával vagy egy jó szakmával könnyebb?

Iglai Szilárd szerint mindkettő hasznos. – Fontos tényező lehet egy jó szakember karrierépítésében a nyelvtudás is. Lehet diplomád, lehetsz kitűnő szakember, ha nem beszélsz egy adott nyelvet folyékonyan, behatároltak a lehetőségeid! – mondta.

Szmolka Adrienn már talált magának megfelelő állást. – Egy jó szakmával szinte azonnal találsz állást, míg a diplomások sorban állnak egy-egy pozícióért. Hála Istennek, én már elhelyezkedtem, így nem kell ilyen dolgokon rágódnom.

Lipcsák Dávid inkább egy diploma megszerzését javasolja. – Műszaki eladó szakmám van, de nagyon nehezen találok munkát. Ha hiányzik a munkatapasztalat, nehéz a dolgod! A diploma új lehetőségeket nyújthat – tette hozzá.

Pataki Ágnes és barátnője, Szilágyi Edina jelenleg gimnazista, ők a diploma megszerzésében látják a boldogulás kulcsát. – Jövőre érettségizek, szeretnék jogot tanulni a későbbiekben. Remélem, felvesznek, és sikerül majd elhelyezkednem a későbbiekben – mondta Ágnes.

– Két év múlva, a középiskola után én mindenképpen egy piacképes diploma megszerzésére fogok összpontosítani – tette hozzá Edina.

• A gépipari szakma érdekképviselete Nyíregyházán
• Hiányszakmákban avattak mestereket
• Elszállt vizsgadíjak, kiakadt tanulók?

- Palicz István -