A végzősök fele nem tanul tovább

Nyíregyháza - A nyíregyházi Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Kelemen Lászlóné igazgató büszke arra, hogy a megye kórházaiban dolgozók zömét az elmúlt negyedszázadban voltaképpen a Zay Anna képezte, s nevelte ki. Mint mondta, a munkában való helytállás - amihez elengedhetetlen a szakismeret és a hivatástudat - legalább olyan elismerésre méltó, mint ha valaki diplomáért küzd.- A megye szinte egyetlen egészségügyi szakképző intézménye voltunk és vagyunk immár 1987 óta, jelenleg közel félszáz pedagógus tanít és több mint félezer diák tanul az iskola falai között. A továbbtanulási mutatónk 50-60 százalékos, ami szakmát és érettségit adó középiskola lévén érthető, hiszen sokan nem a főiskolákat és egyetemeket, hanem a munka világát választják, miután elballagtak tőlünk - nyilatkozta korábban lapunknak az intézményvezető, hozzátéve: a tantestület mindent megtesz azért, hogy a diákok a maximumot hozzák ki magukból az iskolaévek alatt, és megállják a helyüket a későbbiekben.

Piacképes, de egyre telítettebb

A nyírpzonyi Závaczki Roland számára egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy továbbtanul-e. A végzős gimnazista nem csak a közelgő érettségire készül lázasan, a napokban az angol középfokú nyelvvizsgáért is "ringbe száll".

- Informatikus szakon tanulok, ezen a területen szeretném továbbképezni magam, s minél inkább elmélyíteni a tudásom. A jelentkezési lapon a Debreceni Egyetem három szakirányát jelöltem meg, ezek fontossági sorrendben a következők: programtervező informatikus, mérnök informatikus és gazdasági informatikus.

- Ötven-ötven százalék az esélye annak, hogy a diploma megszerzése után Magyarországon vagy külföldön fogok elhelyezkedni. Sajnos évről évre telítettebb a mindmáig piacképesnek mondott informatikai szakterület. Kíváncsian várom, hogyan alakulnak majd a felvételi ponthatárok, s ősztől milyen területen kezdhetem-folytathatom a tanulást - mondta el érdeklődésünkre Roland.

KM-PI