Polgármester, elnök és nagyapa Szerencsen

Szerencs - Nyiri Tibor, Szerencs júliusban megválasztott polgármestere nem hátrál meg a feladatok elől.

Július végén választották meg, és augusztus 20-án tette le hivatali esküjét Nyiri Tibor, Szerencs polgármestere. A júliusi időközi választásra azért volt szükség, mert Szerencs korábbi polgármestere, Koncz Ferenc lemondott hivataláról, miután az áprilisi országgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett.

A teendőim 24 órára elegendő feladatot biztosítanak.” Nyiri Tibor

Nyolc éve a politikában

Nyiri Tibor szinte véletlenül került a politikába.

– A 2010-es helyhatósági választások előtt keresett meg Koncz Ferenc azzal, hogy támogassam a polgármesteri indulását és én is induljak el képviselőként – mondja Nyiri Tibor. – Akkorra már több mint egy évtizedes kapcsolat volt közöttünk. A nyolcvanas évek közepén kerültek Szerencsre és a felesége ott helyezkedett el, ahol az én feleségem dolgozott. Ráadásul arra a környékre költöztek, ahol korábban mi is laktunk. Az ismeretséget néhány találkozás és sok beszélgetés követte. Ezek során a politika is szóba került néha. Koncz Ferenc már 1990-től benne volt a szerencsi testületben. A mi körzetünkben sajnos azóta elhunyt barátom, Kiss Attila volt a képviselő, ezért akkor még eszembe sem jutott, hogy belevessem magam a helyi politizálásba. Amikor Kiss Attila eltávozott közülünk, arra gondoltam, talán nekem kellene a helyére állnom, de akkor még elvetettem ezt a gondolatot. Inkább azzal a vonallal foglalkoztam, amire még Magda Gábor, Szerencs utolsó tanácselnöke és későbbi polgármestere állított rá, amikor még a rendszerváltás előtt elküldött egy tan­folyamra, ahol egyebek mellett arról tartottak előadást, hogy a fejlett demokráciában a civil szervezetek, hogy tudják bevonni a polgárokat a helyi politikába a környezetvédelem, a honismeret, a helyi értékek megóvása, az öregek segítése érdekében. Magam is kezdeményezője voltam Szerencsen ennek a mozgalomnak, és rájöttem, igazán csak akkor lehetnek ezek a szervezetek eredményesek, ha bent vannak a hatalomban és ott is képviselni tudják magukat. Ezek vezettek odáig, hogy Koncz Ferenc felkérésére nem mondtam nemet és egészen az elmúlt hetekig képviselőként majd alpolgármesterként vettem részt Szerencs életében.

Ötszáz igazolt sportoló

Amellett sem mehetünk el, hogy az újonnan megválasztott polgármester a Szerencsi VSE sportegyesület elnöke is.

– Szülőfalumban, Megyaszón már az ötvenes években kapcsolatba kerültem a sporttal – mondja Nyiri Tibor. – Édesapám volt a helyi focicsapat intézője, ezért nálunk vasárnap mindig 11 órakor volt az ebéd, utána édesapám felült a motorbiciklijére és szedte össze a környező településekről a focistákat, hogy kezdésre meglegyen a csapat. Később én is fociztam, a gimnáziumban kosárlabdáztam. Édesapám elvitt magával a DVTK-meccsekre, és még a mai napig van DVTK-bérletem, ha tehetem, kint vagyok a meccseken is. Alpolgármesterként hozzám került feladatként az oktatás, a sport és a kultúra felügyelete, így lettem öt éve az SZVSE elnöke. 10 szakosztályban 500 igazolt sportolónk van és miután Szerencs iskolaváros, elsősorban az utánpótlás-­neveléssel foglalkozunk.

Búcsú a katedrától

Nyiri Tibor több mint három és fél évtizedet töltött a katedrán.

– A tanítás nagyon fog hiányozni – mondja a szerencsi polgármester. – A törvény megengedné, hogy több órában taníthassak, de felelőtlenség volna a gyerekekkel szemben ebbe belevágni, hiszen nem tudhatom, a polgármesteri teendők mikor sodornak el más irányba. 36 éve tanítok, és azt vallom, minden szakmában kétféle ember van. Aki szereti és imádja, amit csinál, és aki csak úgy odavetődött. Az előbbi kategóriába sorolom magam. Az utóbbi években az alpolgármesteri teendőim mellett 24 órában tanítottam hetente. Emiatt úgy nézett ki egy napom, hogy hajnali négy órakor keltem és a hétvégén, szombaton és vasárnap javítottam a dolgozatokat, mert a tanítás mellett az egyéb teendőim miatt, csak akkor jutott időm rá. A polgármesteri teendők és a sportegyesületi elfoglaltságok napi 24 órára elegendő feladatot biztosítanak.

Akik mindent felülírnak

Mindemellett azért jut egy kis idő a magánéletre is.

– A feleségemmel korán kelők vagyunk – mondja Nyiri Tibor. – Ilyenkor legalább egy órán keresztül reggelizünk, kávézunk, teázunk és beszélgetünk. Ez az egy óra biztos az életünkben, az úgynevezett extra idő. Szükségünk is van rá, ilyenkor tudjuk megbeszélni a közös dolgainkat. Ráadásul szerencsére már nagypapa is lettem. Az ikerunokáim, Lili és Janka nemrég múltak kétévesek. Aki már nagyszülő, az tudja, az unokák felülírnak mindent. Szerencsére a lányomék Bodrogkeresztúron laknak, kaputól kapuig 10 kilométer, 10 perc alatt ott vagyunk, és hetente legalább háromszor megyünk is. Most kezd az értelmük kinyílni a világra, egyre jobban szeretik etetni a halakat a várkertben, és nagyon figyelmesek a természet jelenségei iránt is. Ha velük lehetek, akkor sosem vagyok fáradt.

ÉM-BG

[related-post post_id="3937737"]

[related-post post_id="3935569"]