Zoltánék végre tudnak haladni

Szikszó - Kilépett a közfoglalkoztatás kereteiből az a fiatalember, akit most az egyik nagy gyár alkalmaz.

Halmozottan hátrányos helyzetből kezdte felnőtt életét Farkas Zoltán, aki számos képzésben részt vett, több szakmát is szerzett annak érdekében, hogy megállja helyét a munkaerőpiacon. A fiatalember Jászapátiban jött a világra, ám a fővárosban folytatott tanulmányokat, halláskárosodása miatt speciális intézményekben szerezte képesítéseit.

Télre már megvan a tüzelőnk, de nyílászáró­cserét is tervezek.” Farkas Zoltán

Képezte magát

Budapesten tanult informatikát, és ott ismerte meg gyermekei édesanyját, az egyébként szikszói származású Klaudiát is. A halláskárosodással élő lány egészséges fiút és egy nagyothalló kislányt szült neki. Zoltán évekig nem tudott informatikusként elhelyezkedni, a közmunka­programnak köszönhetően tett csak szert szolid jövedelemre. Dolgozott Aszalón és a szikszói kertészet kötelékében is, felettesei megbízható és jó munkaerőt ismertek meg személyében.

– Csendes, tisztességes, kreatív, szorgos dolgozóm volt. Nem várta meg az utasítást, folyamatosan serénykedett, a legjobb emberem volt. Egyik szemem sírt, a másik nevetett, mikor bejelentette távozását, mert jóval kedvezőbb anyagi feltételekkel elcsábította tőlünk a térség egyik üzeme – idézte fel emlékeit Bárczi Béla, Zoltán egykori felettese. A fiatalember közmunkásként a családi kedvezményekkel együtt mindössze nyolcvanezer forint körül vitt haza, míg most havonta 170 ezer forintot is megkeres. Igaz, tizenkét órát dolgozik naponta és nem rest túlórázni sem.

Tudnak haladni

– Egészen más színvonalon élünk. Most sem dúskálunk a pénzben, de végre tudunk haladni. A szocpolt kipótoltuk és hitelt is igényeltünk, így teremtettük meg az otthonunkat, amely csak évek múlva lesz tehermentes, ha visszatörlesztjük a banki kölcsönt – sorolta a férfi, majd körbe vezetett minket takaros kis házukban, melyet folyamatosan újítgatnak.

– Télre már megvan a tüzelőnk, de nyílászárócserét is tervezek, hogy ne süvítsen be a hideg levegő az öreg és rozoga ablakoknál – árulta el. Autójuk nincs, jó időben kerékpárral, esőben pedig gyalog viszik a gyerekeiket óvodába, iskolába. Zoltán szerint a közmunkaprogram jó ugródeszka, de nem szabad belekényelmesedni, átmeneti helyzetként célszerű kezelni. A semmitől jóval több, ám ahhoz nem elegendő, hogy az ember teljes életet éljen.

Nem költenek esküvőre

– Jól éreztem magam a kertészetben, rengeteget tanultam, melyet most a saját portánkon is hasznosíthatok, de mellette folyamatosan kerestem azt a munkahelyet, mely megfelelő bért kínál – idézte fel. A halláskárosodással élő fiatal pár egyelőre nem tervez esküvőt, mert a fényűző lakoma helyett ki kell cserélni otthonukban az ablakokat, utat kell építeni az udvaron és terasszal szeretnék bővíteni házukat. Karácsonykor viszont játékokkal lepik meg majd gyermekeiket, és magyaros menüvel várják a tágabb családot.

Csökken a közmunkások száma

Bene-Czeglédi Natáliától, a szikszói járási hivatal vezetőjétől megtudtuk, a járás településein Szikszó és Halmaj kivételével a munkalehetőségek területén még a közfoglalkoztatás dominál.

– A hagyományos mezőgazdasági programok mellett Gagybátorban homoktövist is termesztenek, de Szentistvánbaksa céklaültetvénye is különleges, és a kecsketejre épülő szappanüzem is kuriózum. Az állattartásban pedig élenjáró Homrogd és Aszaló. A korábban közfoglalkoztatásban résztvevő dolgozók jelentős része már az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik el. Míg 2015. évben 1949 fő esetében kötöttünk hatósági szerződést, 2018-ban már csak 1313 főre. Jelenleg pedig 1248 főről van szó. Nagyobb változás akkor jöhet, ha a magántőke felfedezi a térség kiaknázatlan lehetőségeit és foglalkoztatók települnek ide, de ehhez képzett munkaerő is kell. Járásunkból 530 fő vett részt és tett eredményes vizsgát a felzárkóztató és szakmai tanfolyamainkon – hangsúlyozta Bene-Czeglédi Natália.

Juhári Andrea

[related-post post_id="4078842"]

[related-post post_id="3989326"]