Ez a film már nem pereg tovább

Kosárlabda - Pályafutásához, sportemberi tulajdonságaihoz méltó ünnepséggel és hangulatban vonultatták vissza Sitku Ernőt. A 149-szeres válogatott kosárlabdázó nyíregyházi búcsúmérkőzése látványosra sikeredett, az ajándékok beszédesek és ötletesek voltak, a 15-ös mez visszavonultatási ceremóniája pedig emlékezetesnek és meghatónak bizonyult. Sitku Ernő számára szombaton végleg lezárult kosaras játékospályafutásának időszaka.Az érintett mindenesetre végig ura volt a helyzetnek, és megúszta könnyek nélkül.

– Tényleg minden jól sikerült, köszönöm mindenkinek, aki megszervezte ezt az ünnepséget nekem, és persze a szurkolóknak is, akik szép számban voltak jelen a lelátón – mondta a hosszúra nyúló hétvége után a véglegesen visszavonult Sitku Ernő. – Korábbi csapatársam, a gálán jelenlévő Boros Zoltán mondta is, jól megszerveztem magamnak, hogy király legyek a már korábban visszavonult társak között, de a versenyidőszakban a még aktív korábbi társak nem tudtak eljönni a mérkőzésre.

Az ajándékok és a meglepetések mindenesetre egymást érték a búcsúzási ceremónia során. Mi volt a leginkább meghökkentő pillanat?

– Ó, a motor az nagyon durva volt, mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy kapok egy ETZ-t – nevetett a legendás játékos. – Imádom Deák Bill Gyula zenéjét, nagyon meglepődtem azon, hogy üzent nekem, holott személyesen nem ismerjük egymást. A mez felhúzása pedig engem is megérintett, főleg az a része, mikor közben kisfiam, Marci kitart karokkal felém futott. Természetesen a búcsúztatás alatt lepergett előttem pályafutásom fimje, amelynek a kezdetek, a Honvédnál és Pakson töltött évek, a nyíregyházi visszatérés, no meg a válogatott időszak voltak a mérföldkövei. Tudtam, hogy előbb-utóbb eljön a búcsú pillanata, de mindig olyan távolinak tűnt. Mint ahogy távolinak tűnnek az emlékek is, máskor meg azt gondolom, az egész pályafutásom csak egy pillanat volt.

Sitku Ernő korábbi honvédos és paksi edzője, Zsoldos András is kivette a részét a búcsúztatásból, hiszen ő ült annak a csapatnak a kispadján, amelyet a visszavonuló játékos erősített a gálamérkőzésen.

– A kilencvenes évek elején még nem voltak menedzserek, játékosmegfigyelői hálózat sem működött, de hallottuk, hogy van Nyíregyházán egy magas gyerek, akit érdemes megnézni – emlékezett kapcsolatuk kezdetére az újra a Honvédnál dolgozó szakember. – Amikor Pestre került, nagyon visszafogott volt Ernő, de hamar befogadták őt a többiek, a csibészek közül Boros Zoli és Mészáros Zalán kezdte őt istápolni. Ernő minden instrukciót és szabályt betartott, ha ötvennel lehetett menni, akkor biztos, hogy ő annyival is közlekedett. A Béci becenév is erre a fajta visszafogottságra utalt. Később már övé lett a vezérszerep, Pakson is a csapat húzóemberének számított. Örülök, hogy dolgozhattam vele, bízom benne, hogy nem távolodik el a sportágtól.

A csarnok legterébe felhúzott mez erre ad egyfajta garanciát.

Névjegy:

Sitku Ernő

Született: Nyíregyháza, 1972. január 9.

Sportága: kosárlabda

Posztja: center, erőcsatár, magasbedobó (4-5)

Pályafutásának állomásai: Nyíregyházi TKFSE (1988-1994), Bp. Honvéd (1994-2000), Szolnoki Olajbányász (2000-2001), Atomerőmű SE Paks (2001-2003), Debreceni Vadkakasok (2003-2004), Atomerőmű SE Paks (2004-2005), Marso-Nyíregyháza KK (2005-2012)

Magyar bajnok: 4 (1995, 1997 – Bp. Honvéd, 2002, 2005 – Atomerőmű SE Paks)

Magyar Kupa-győztes: 2 (2003, 2005 – Atomerőmű SE Paks)

Az év férfi kosárlabdázója: 1997

Válogatottságainak száma: 149

Egyéb címei: Kétszeres zsákolóbajnok; tagja a magyar kosárlabdázás 100 halhatatlan egyéniségének

Jelenlegi munkája: A Nyírsuli Kft. szakmai vezetője, az NYKK-Nyírsuli U23-as és U18-as csapatának edzője