A főépítészség nem elefántcsonttorony, csak a nyilvánossággal lehet dolgozni

2020. január 1-jével Szunyogh László építész töltheti be Miskolc Megyei Jogú Város főépítészi posztját. A megyeszékhely előző főépítésze 2018 nyarán távozott, azt követően az önkormányzat összesen öt alkalommal írt ki pályázatot a főépítészi poszt betöltésére. Négy eredménytelenül zárult. Az ötödik főépítészi pályázatot idén október végén hirdették meg, és a beadás határideje december 1-je volt. A kiírásra összesen öt pályázat érkezett, ebből három felelt meg a feltételeknek. Ezek elbírálása után derült ki, hogy Szunyogh László lesz a város új főépítésze.

Szunyogh László tősgyökeres és lokálpatrióta miskolci építész, aki városépítészeti kérdésekben eddig is aktívan jelen volt a városi közéletben. Szakmai pályafutása mindvégig két szálon futott: tervező építészként és építésigazgatási vonalon. Legutóbb Borsod-Abaúj-Zemplén megye főépítészeként dolgozott. A neki bizalmat szavazó városvezetés szerint ez a kettős tapasztalat – párosulva Miskolc szeretetével – teszi alkalmassá a városi főépítészi pozíció betöltésére. Az eredményhirdetést követően így foglalta össze hitvallását:

„Főépítészként nyitottságot, közvetlen kommunikációt, széles körű együttműködést ajánlok a város polgárainak, építészeinek. Hiszek benne, hogy Miskolc a legélhetőbb, legnagyszerűbb város: az otthonunk. Ennek szolgálatába kívánok szegődni…”

A hivatalos közleményben megjelenteken túl milyen alapelvek mentén kezd hozzá a főépítészi munkához?

Miskolci építésznek vallom magam és lokálpatriótának. Szeretem ezt a várost. Nyilvánvaló, hogy ezzel nem vagyok egyedül, sok hasonló gondolkodású ember van így ebben a gyönyörű városban. Én azt gondolom, hogy jó dolog, ha a főépítész lokálpatriótának vallja magát, sőt munkájában – a különböző szabályokat betartva természetesen – ehhez ragaszkodik is.

Azt is előnyének nevezték meg a pályázat elbírálói, hogy építészként és építésigazgatási szakemberként is ténykedett eddigi pályafutása során.

Ez a két szálon mozgás kétségkívül végigkísérte az építészi pályafutásom. Mindig is dolgoztam az építésigazgatásban, azaz mindig voltam valahol főépítész – legutóbb éppen a megyei önkormányzatnál – vagy dolgoztam állami főépítészi irodában. Mindemellett azonban – gyakorló építészként – folyamatosan terveztem épületeket is. Azt gondolom, hogy ez a két tényező, kiegészülve a város szeretetével sokat fog segíteni abban, hogy ezt a feladatot a lehető legjobban lássam el.

A főépítészség egy olyan tevékenység, amelynek eredménye mindenkor ott van az emberek – a városban élők és a városba vendégként érkezők – szeme előtt.

Fontosnak tartom a lehető legszélesebb nyitottságot a város polgárai és a szakma képviselői felé. Ennek még ki kell dolgoznom a módját, azaz azt, hogy miként tudok a legjobban, leghatékonyabban együttműködni velük. Szélesre akarom tárni az ajtóm az emberek előtt: akinek bármilyen javaslata, ötlete van, azt szívesen meghallgatom. Olyan nyilvánvalóan nincs, hogy mindenkinek minden jó legyen, de szeretném a lehető legközelebb vinni a döntéseket a közérdekhez. Azaz olyan főépítészi döntéseket akarok hozni, amelyek a lehető legjobban szolgálják a város javát. A döntés pedig akkor lehet igazán jó, ha minél erősebben, szélesebb körben alapozzuk meg azt. Nemcsak arról van szó, hogy a főépítész meghallgatja az embereket, hanem arról is, hogy tud kérdezni is, azaz konkrét témákat, problémákat vet fel a városlakók számára, amelyből igazán megismerheti a köz véleményét. A főépítészi tevékenységnek sem szabad egy elefántcsonttoronyban történnie, kint kell mozognom a városban, az életben…

Nemrég éppen az Észak-Magyarországban beszélt arról, hogy Miskolc egy olyan város, amelynek nagyon sok arca van.

Vallom ezt főépítészként is. Nagyon sok színe van Miskolcnak. Van például a polgárvárosi arculata vagy az a lakótelepi arculat, amelyet a szocialista időkből örökölt, de van falusias, vidékies életmódot tükröző része is Miskolcnak, van erdőnk, borospincékkel teli hegyünk. Fontos feladatunk ennek a sokszínűségnek a megőrzése és kihasználása. Nem szabad egyenfazont szabni ennek a városnak, mert akkor nem érzik jól magukat benne az egyes „színekhez” tartozó polgárok. Van, aki a polgárias korszak bűvöletében él, van, aki az acélvárost sírja vissza, mindenki igényét tudnunk kell kezelni valahogy.

Nagyon sok bírálatot kap Miskolc belülről és kívülről is. Elhitetik velünk, hogy rossz itt élni…

Véleményem szerint Miskolc Magyarország legélhetőbb nagyvárosa. Egy kicsit valóban elhagytuk magunkat. Már szinte mi sem hisszük el, hogy ez a város egy jó hely. És ebben bizony benne van a külvilág által ránk osztott szerep és a magunkra húzott mártírszerep is. Én abban hiszek, ha ezt a várost jól tudjuk használni, ha be tudjuk lakni, akkor méltó módon megélhető lesz a miskolciság. Ennek a gondolatnak az erősítése nagyon fontos, mégpedig tettekkel.

Mit tekint első feladatának, feladatainak az új főépítész?

Rengeteg olyan építésigazgatási feladat sorakozik a jelképes íróasztalomon – pedig még ott sem vagyok –, amelyek az idő alatt halmozódtak fel, amíg nem volt a városnak főépítésze. A hivatal igyekezett megoldani, amit meg tudott oldani, de nagyon sok teendő maradt. Van két, jogszabály által meghatározott feladata a főépítésznek. Az egyik a város rendezési tervének – hivatalos néven a helyi építési szabályzat – kezelése. Nagyon sok módosítási javaslat felmerült, ezeket végig kell vizsgálni. Két éven belül pedig el kell készíteni Miskolc új szabályozási tervét. Ehhez nagyon sok stratégiai döntés meghozatala szükséges. Ezeket a döntéseket nem a főépítész hozza meg, hanem a város önkormányzata, de a főépítész felelőssége ennek előkészítése, hogy a közgyűlés valóban felelős döntést hozhasson. Olyan dolgokról van szó például, hogy mondjuk reggelente Diósgyőrből normális körülmények között be lehessen jutni a városba vagy hogy méltó városi környezetben lehessen eljutni a Búza térről a Villanyrendőrig. Vagy ott van magának a Búza térnek a problémája. A lényeg, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek tükrözik a korábban már említett közvéleményt is.

Veres Pál polgármester úgy fogalmazott, célja, hogy építészekből álló bizottság segítse a jövőben a városi főépítész munkáját.

Ez természetes. Ott vannak a mindennapi főépítészi ügyek, a településképi véleményezés. Vannak olyan, már folyamatban lévő építkezések, amelyek nem írhatók az én számlámra, de azok, amelyek ezt követően érkeznek be véleményezésre, azokról nekem kell majd felelős döntést hozni. De ezekben az ügyekben nem egyedül akarok dönteni, hanem a szakma minél szélesebb körű bevonásával. Azokkal, akik szívesen részt vesznek benne. Több szem mindenképpen többet lát…