Lakáspiac: aki teheti, inkább megveszi, csak szükség a bérlés

Erre általában két lehetőség kínálkozik. Az egyik a saját lakás vásárlása, a másik pedig az albérletbe költözés.

Míg Amerikában és Nyugat-Európában már több generáció éli, illetve élte úgy az életét, hogy meg sem fordult a fejében a saját lakás vásárlásának gondolata, addig hazánkban a lakosság nagy része – a kevésbé módosak is – hosszú távon ragaszkodik a saját lakás vásárlásához.

Nehéz a döntés

Az első költözés előtt sokan teszik fel maguknak a kérdést: a kevesebb költséggel járó albérletet válasszák, vagy lépjenek a lakásvásárlással járó bonyolult, jelentős anyagi megtakarításokat és gyakran hitelfelvételt igénylő rögös útra?

Sajnos senki sem kínálhat egyértelmű megoldást erre a kérdésre, de az ingatlanpiaci helyzet és a hitellehetőségek alapos feltérképezésével mindenképpen könnyebben juthatunk döntésre.

A Bankmonitor december végi számításai szerint egy átlagos 50 négyzetméter alapterületű lakás bérleti díjából kijöhet akár egy 21,9 millió forint értékű ingatlan megvásárlásához szükséges lakáshitel havi törlesztője.

Elszabadultak az árak

Az elmúlt években az albérletek költségei jelentősen megemelkedtek. Köszönhető ez annak, hogy hazánkban gyakorlatilag nincs olyan korlátozás, ami bármiféle gátat szabna az elszabaduló albérletáraknak. A magyar jogszabályok pusztán annyit szabnak meg, hogy az albérleti díjban a bérlő és a bérbeadó szabadon állapodnak meg. Ennek köszönhetően a főbérlő tulajdonképpen annyi albérleti díjat kérhet, amennyit nem szégyell.

A lakáshitelek kamata viszont jelentős csökkenést mutat, ezért lehet, hogy érdemesebb elgondolkozni a lakásvásárláson. Nagyon fontos azonban, hogy mindenki alaposan vizsgálja meg az anyagi lehetőségeit, és hosszas megfontolás után hozzon döntést, hiszen a lakáshiteleket jellemzően évtizedeken keresztül kell, illetve tudjuk visszafizetni a pénzintézeteknek.

Az albérleti díjak sajnálatos emelkedését támasztja alá a Habitat for Humanity 2019-es lakhatási jelentése is, amely szerint 90%-os volt a bérleti­díj-emelkedés mértéke 2011-hez képest. (A jövedelmek növekedését is bekalkulálva még mindig 35 százalékkal több reál értelemben egy lakás albérleti díja.) Igen ám, de időközben az ingatlanok ára is jelentősen növekedett, emiatt saját megtakarításból és az olcsónak tekinthető lakáshitelből is sokkal többet kell vásárlásra fordítani – olvashatjuk a Bankmonitor internetes oldalán.

Nyugat-Európában a döntéshozók sokkal nagyobb figyelmet szentelnek az albérletárak kérdéskörének, így sok helyen sikeresen megfékezték már az elszabaduló albérletárakat, és azon vannak, hogy beszabályozzák a piacot.

Szigorú szabályok

Svédországban az emberek többsége albérletben él, mert szigorú szabályok képviselik az érdekeiket, és akadályozzák meg a főbérlőket abban, hogy az albérletárakon próbáljanak irreálisan nagy nyereségre szert tenni.

Dániában pedig figyelembe veszik azt, hogy hol található a bérbeadásra kínált ingatlan, mikor épült és mennyire korszerű, továbbá a törvények különbséget tesznek a hat vagy annál kevesebb és a hét vagy annál több lakásos házak között. Mindezeket figyelembe véve állapítják meg a négyzetméterárakat, amelyeket a bérbeadók természetesen kötelesek betartani.