Szendvics

Azonban mi vagyunk a helyesírás-ellenőrzőnk is, ami mangóbabra javítja az aláhúzott szót. Kettősség vagyunk, mégis részei a „gasztrokokónak”. Könnyű borral öblítenek le, ami a szájszegletekben utat találva forrásként borul alá az újrakárpitozott tonettszékek lábaihoz. Ízeinkben a tavasz köszön vissza, kellemes derű, csipetnyi pajkos, szoknyalebbentő életvidámság. Textúrákká válunk.

Kik is vagyunk voltaképp? Fogyasztók. Hétvégi hedonisták, akik szeretnék lekaparni maguk körül a régi, megfakult vakolatot, hogy a tégla vörösével dobják fel a nappali hangulatát. Akik örömmel rábólintanak a kóstolópohárban feléjük nyújtott sangiovesére – bár leírni csak az interneten rákeresve tudják –, és nyelvükkel nagyokat csettintgetve azt kívánják, bár ne csak a hétvégék múló íze lenne ez. Megszokássá vált a múlt, de jelentem, beindultunk: kenyérre kentek minket.

(A borítóképen a cikk írója)