A turisztikai szektorra nagyon ráfér a támogatás

Turisztikai versenyképességet erősítő támogatási program indul 15 milliárdos keretösszeggel, jelentette be a napokban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a turizmus új Ágazati Támogatási Programokról szóló sajtótájékoztatóján, a komplex, három pillérből álló támogatási programcsomag legfontosabb célja a szolgáltatások minőségének javítása. 
Az első pályázatban a vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások 1 millió forint fejlesztési támogatást kaphatnak, így mintegy 13 ezer vállalkozásnak nyújtanak lehetőséget korszerűsítésre, eszközök beszerzésére. Erre minden egész évben nyitva tartó vendéglátóhely - gyorsétterem, mozgó vendéglátóhely a munkahelyi étkeztetés kivételével - pályázhat, amely legalább egy lezárt üzleti évvel, és Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) regisztrációval rendelkezik. Emellett 1-1 milliárd jut a Touinform irodák fejlesztésére és a kávéházi cigányzene megőrzését szolgáló Muzsikáló Magyarország 2024 Programra. 
A bejelentés vármegyei hatásairól és a régió turizmusának jelenlegi állapotáról kérdeztük Bágyi Pétert, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Osztály elnökét.
Bágyi Péter szerint a 15 milliárdos támogatás nagyszerű lehetőséget nyújt a kisebb szállodáknak. Szerinte ez egy ígéretes kezdeményezés, azonban emellett fontos lenne a nagyobb volumenű szálláshelyek támogatása is, hiszen jóval magasabb költségek terhelik őket 2024-ben.

Bágyi Péter úgy látja: szélesebb körű támogatásra lenne szükség, mert a turizmus mindig desztinációban gondolkodik. A szállodába érkező vendég a 30-40 kilométeres vonzáskörzetben lévő éttermeket, vendéglátóegységeket is megnézi, és őket szintén támogatni kellene a fejlődéshez.

Hátrányos helyzetű a térség

Mennyire versenyképes jelenleg az országos eredményekhez viszonyítva a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei turizmus? - kérdeztük a szakembert. Mint fogalmazott, a turisztikai versenyképesség egyenlő a jó szakemberekkel. 
"Rendkívül hátrányos helyzetű térség vagyunk, annak ellenére, hogy számos minőségi szálloda és vendéglátóipari egység van régiónkban. A Covid-19 járvány után sokan elhagyták a szektort, csökkent a tapasztalt, a kvalifikált munkaerő jelenléte a régiónkban. Értük harcolnak a régió vendéglátóipari egységei. Folyamatos a szakképzés ezen a területen, ami természetesen új munkaerőt jelent. Viszont eltelik 5-10 év, mire belőlük jó szakember lesz. Régiónk versenyképessége azért problémás, mert munkaerőhiánnyal küzdünk. Csak az a szálloda, vendéglátóhely kerülhet nyerő helyzetbe, aki megszerzi a legjobb munkaerőt. A szállodaiparban ez különösen hangsúlyos, hiszen alapvetően a humánerőforrásra épül. A felkészült, jó megjelenésű, több nyelvet beszélő szakemberekre lenne szükség, akik kiválóan kommunikálnak a vendégekkel".

Bíznak a túlélésben

Bágyi Péter szerint a turisztika és a vendéglátóipari ágazat van a legjobban kiszolgáltatva a világunkban jelenleg történő eseményeknek. Bármennyire magas a vendégéjszakák száma, a kihasználtság vagy az árbevétel egy borsodi szállodában, ezeket egytől egyig felemésztheti a nyersanyagok ára, a bérköltség, a közüzemi díjak. "Ilyen körülmények között rettentő nehéz hosszú távú stratégiában gondolkodni. Minden turisztikai szakember bízik a túlélésben és abban, hogy csökkenni fognak a nyersanyagárak. A turisztikai szektorra nagyon ráférne egy bértámogatási rendszer. A bérköltség kérdése ugyanis a legsúlyosabban érinti a szálloda- és vendéglátóipart" - fejtette ki.
Az MTÜ és a szolgáltatók javaslatára a vidéki vendéglátóipari vállalkozások versenyképességét 13 milliárd forint keretösszeggel támogatják. Mire lenne a legnagyobb szüksége a vármegyei turizmusnak, melyik terület igényelné a legjobban a támogatást? - kérdeztük. Bágyi Péter szerint turisztikai adottságok helyzetében ragyogóak a lehetőségek a vármegyében: termálvízben, hegyvidéki adottságokban kiemelkedik a régió. Ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az idelátogató vendégek feltöltődjenek, rekreálódjanak, és emellett részt vegyenek az aktív turizmusban. Ám szerinte óriási szükség lenne a további támogatásra ahhoz, hogy a borsodi vendéglátóegységek minél minőségibb szolgáltatást nyújtsanak az idelátogatóknak, akik pihenésre és minőségre vágynak. Úgy látja, ehhez lenne elengedhetetlenül fontos a pályázati forrás.

"Az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő ágazatról beszélünk - jelentette ki. - Elsősorban arra lenne szükség, hogy a turizmusban résztvevők anyagi biztonságban éljenek, azaz ne legyenek napi megélhetési problémáik. Mert manapság az emberek dilemma elé kerülnek: elmenjenek az étterembe, vagy inkább megspórolják ezt a költséget? Sokan az infláció miatt spórolásra kényszerülnek, és inkább nem költenek a turizmusra. Számos visszatérő vendégnek ez manapság már nem fér bele a költségvetésébe, mert az erre szánt összeget elviszi a magas rezsi, a házfelújítás, a gyermekek iskolai költségei".

A SZÉP-kártya javíthat a turizmus helyzetén

Érdeklődtünk arról is, hogy mennyire használják fel vármegyénkben a turisták a SZÉP-kártyát, ez ugyanis a miniszter szavaival élve továbbra is a "belföldi turizmus motorja marad". Bágyi Péter szerint a tendencia nem rossz, azonban ezen még sokat lehetne javítani. "A munkáltatók előszeretettel adják a SZÉP-kártyát, ami valamelyest javít a turizmus helyzetén. Azt mondhatom, hogy az összes vendégéjszaka számának 15 százaléka SZÉP-kártyás fizetéssel történik, viszont bőven lehetne emelni 25 százalékra. Ez akkor valósulhatna meg, ha sikerülne csökkenteni a SZÉP-kártya járulékos költségeit" - mondta a szakember. 
Nagy Márton szerint 2030-ra a turisztikai ágazat évi 16 százalékos GDP-hozzájárulást és 50 millió vendégéjszakát érhet el. Bágyi Pétert arról is kérdeztük, hogy szerinte mennyire reális ez a becslés. 
Kifejtette, ahhoz, hogy ez reálissá válhasson, jelentős fejlesztésekre lenne szükség. "A régiónk adottságai nagyszerűek, azonban minőségben is fel kell zárkóznunk a nagy turisztikai desztinációkhoz, hogy minket válasszanak a dunántúli vagy budapesti szálláshelyekkel szemben. Közel 200 kilométerre vagyunk Budapesttől, és az emberek a magas üzemanyagárak miatt mérlegelni kényszerülnek, amikor turisztikai desztinációt keresnek. Ilyenkor a minőség dönt: az, hogy a szolgáltatások színvonala miatt tényleg megérje ellátogatniuk például egy Tokaj-Hegyalján működő szállodába" - válaszolta kérdésünkre a szakember.