Tábortűz

Nem az úttörőségen volt persze a hangsúly, az csak a kor vele­járója volt. A piros nyakkendőt talán csak egyszer kötöttük fel, tábornyitáskor, amikor lelkesen énekeltünk valamilyen közösség-összekovácsoló és a boldog életről szóló dalt, a táborvezető pedig felvonta a zászlót.

Azokat a táborokat szerettem, ahová nem az osztálytársaimmal mentem. Itt lehetett igazán új barátokra találni, az új közösségben sokkal jobb pozíciót szerezni, mint az iskolában, és mivel itt nem a tanulmányi eredmény számított, mindenki megcsillanthatta egyéb képességeit. Azért vagyok benne biztos, hogy a gyerekek életében nagyon fontos szerepet tölt be a táborozás, mert a mai napig emlékszem szinte mindegyikre. Jó, hogy csillapodott a járvány, és nyithatnak a táborok. Ha én táborszervező lennék, a felnőtteknek is meghirdetném.

Kapcsolódó cikk:

Lesz Kis Vakond és Erzsébet-tábor is