Koronavírus: jelentősen csökkent a közlekedési balesetek száma, de gyorshajtók lettünk

A szinte egész Európát átszövő kijárási korlátozásokkal lényegesen kevesebben voltak az utóbbi időben az utakon, így csökkent a közlekedési balesetek száma is. Magyarországon is, ahol egyébként évről évre riasztóbbak a statisztikát, viszont nem mondhatnánk, hogy a korlátozások, a kevesebb autós az utakon mégis gyökeresen megreformálta volna a magyarok vezetési szokásait. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) júliusi jelentéséből például az derült ki, hogy gyorshajtók lettünk.

Súlyos baleset kevesebb volt, gyorshajtó annál több

Áprilisban a járványügyi intézkedések miatt jelentősen visszaesett a közúti forgalom, ez pedig nyilvánvalóan a balesetek számának visszaesésével is járt. Az ETSC 25 európai országot vizsgált, közülük 18-ban csökkent a baleseti halálozások száma a 2017 és 2019 közötti átlagához képest: átlagosan 36 százalékkal kevesebb volt a baleset, amin sokan meg is lepődtek. Azonban a meglepődés nem tartott sokáig, hiszen ha baleset kevesebb is volt, gyorshajtó annál több garázdálkodott az utakon. Szabad volt a pálya, hiszen azzal, hogy kevesebben ültek autóba, nagyobb teret kaptak a száguldozók. Több országban is romlott a közlekedési morál, ezt igazolták vissza az út menti sebességmérők adatai is. Franciaországban például az olyan súlyos gyorshajtások száma, amikor a megengedett sebességet legalább 50 százalékkal 16 százalékkal emelkedett. Dániában 10, Észtországban 22 százalékkal nőtt a gyorshajtók száma éves összevetésben. A gyorshajtók száma Magyarországon is emelkedett, és volt olyan ország, ahol a biztonságiöv-használatot vették kevésbé szigorúan az emberek, és egyre többen rizikózták meg, hogy az öv használata nélkül ültek autóba. Az ittas vezetés viszont visszaszorult, talán a vendéglátás visszaesésének köszönhetően is.,

Gyorshajtók számokban

Magyarországon 21 ember halt meg áprilisban az utakon, az előző ében 41-en vesztett életüket, ez pedig 49 százalékos csökkenést jelentett. A forgalom 41 százalékkal volt kevesebb, és sokan választották a tömegközlekedés és az autó helyett a kerékpáros közlekedést.

Franciaországban 61 százalékkal esett a halálozás áprilisban (267-ről 103-ra), miközben a balesetek száma (a nem halálosoké is) 74 százalékkal csökkent. A franciáknál ugyanakkor jelentősen (16 százalékkal) nőtt a súlyos gyorshajtások száma. Csehországban áprilisban mindössze 5 százalékkal csökkent a baleseti halálozás, miközben a forgalom 65 százalékkal esett vissza a városokban és 70 százalékkal. A teljes zárás időszaka alatt, vagyis március 13. és május 17. között a teljes balesetszám 28 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben. Romániában jelentősen, 52 százalékkal esett áprilisban a közúti halálozás, ez 59 embert jelent szemben a korábbi évek 124-es átlagával. A lezárás teljes ideje alatt a csökkenés 39 százalékos volt, míg a súlyos balesetek száma megfeleződött. A horvátoknál áprilisban 35 százalékkal csökkent a baleseti halálozás (25-ről 16 főre), miközben a forgalom megfeleződött. Sanja Veic, a horvát belügyminisztérium képviselője azt emelte ki, hogy áprilisban egyetlen halálos gyalogosgázolás sem történt (szemben az egy évvel korábbi kettővel), amely nagy részben annak köszönhető, hogy az idősebbek otthon maradtak.

(PR cikk)