A DVTK az Euroligára is nevezne

Miskolc - A diósgyőri női kosárlabdacsapat a legrangosabb európai kupasorozatban indulna.

Csütörtökön dől el, hogy melyik magyar kosárlabdacsapat melyik kupában áll rajthoz a 2017/18-as évadban. Azoknak a csapatoknak, akik szeretnének részt venni az európai kupaporondon, ezen szándékukat június 6-ig kellett jelezniük a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) felé, ugyanis a Nemzetközi Kosárlabda Szövetségnek a nemzeti szakszövetségek továbbítják az adott országok csapatainak jelentkezését. És mivel ezt a nemzetközi szövetség péntekig várja tagszervezeteitől, így ebben a kérdésben állást kell foglalnia az MKOSZ-nek. Ezt a tervek szerint a mai napon tartandó elnökségi ülésükön tennék meg.

Hetet nevezhetne

Lapunk információi szerint az idén összesen hat női gárda jelezte, hogy részt venne az európai kupaporondon, ahová összesen 7 együttest nevezhetne a magyar szövetség, kettőt a legrangosabb sorozatba, az Euroligába, ötöt pedig az Európa Kupába. A 2016/17-es NB I-es női bajnokság első hét helyezett együttese közül a hetedikként zárt Zalaegerszegi TE NKK nem szándékozik részt venni az európai kupa­csatározásokban, viszont az előtte végzett hat gárda mindegyike igen. Közülük az Aluinvent-DVTK gárdája egyedüli magyar csapatként nemcsak az Európa Kupa-, hanem az Euroliga-indulásra is beadta részvételi szándékát. Mivel azonban a két bajnoki döntős, a győztes Uniqa Sopron és a második helyen zárt KSC Szekszárd is bejelentkezett az Euro­ligára, nem valószínű, hogy a Diósgyőr – történelme során először – részt vesz az Euroligában, erre csak akkor lett volna esélye, ha a Tolna megyei ezüstérmesek nem akartak volna rajthoz állni ebben a sorozatban. A DVTK lemaradhat ugyan az EL-ről, de a nemzetközi kupaporondról aligha, és szinte biztos, hogy a CMB Cargo Uni Győr, a VBW Ceglédi EKK, valamint a PEAC Pécs társaságában az Európa Kupa-szereplésre készülhet.

- Berecz Csaba -

A tervezett lebonyolításról

A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség a női Euroliga 2017/18-as sorozatát a legutóbbival megegyező módon bonyolítja le: 2x8 csapat játszik a csoportselejtezőben, és amennyiben 16-nál több együttes jelentkezik, akkor néhány csapatnak selejtezőt kell játszania, amelynek a győztesei bekerülnek a csoportkörbe, a vesztesek pedig az Európa Kupában szerepelhetnek (az Euroliga 14 fordulója után a két csoport 5. és 6. helyezettje, vagyis négy együttes az EK-ban is megméreti magát, amikor ez utóbbiban négycsapatosra szűkül a mezőny).

Az Európa Kupa pontos lebonyolítása még nem ismert, ez a jelentkező csapatok számának függvénye. Amennyiben 40-nél kevesebb gárda indul, akkor néhány csapatnak a 32 közé kerülésért selejtezőt kell játszania, és ezen párharcok győztesei a 8 darab 4 csapatos csoportok egyikébe, másikába kerülnek be, míg a vesztesek számára a selejtezővel véget ért a kupakaland. A csoportselejtezők után az egyenes kieséses szakaszba a csoportok első két helyezett együttesei jutnak be, vagyis 16 együttes folytatja a csatározásokat.

Amennyiben az EK-ra 40-47 együttes nevez, ez esetben 10 darab 4 csapatos csoportot alakítanak majd ki, ahová néhány gárda selejtezővel tud bekerülni. A csoportkörből ez esetben a 10 kvartett első és második helyezettjei mellett a Nyugati és Keleti konferencia (mert a következő évadban is földrajzi alapon kettészedik a mezőnyt a csoportkörben) két-két legjobb csoportharmadikja jut az egyenes kieséses szakaszba, a 24 közé, ám itt a nyolc legjobb eredményt elért együttes szabadnapokkal kezd, míg a többi csapat a kuparendszerű párharcokkal, és ez utóbbiak győztesei a második körben az első körös szabisok ellen folytatják szereplésüket.

Ha pedig 48 vagy ennél több gárda jelentkezik az Európa Kupára, akkor 12 darab 4 csapatos csoportot alakítanak ki. Ha szükséges, selejtezőkkel hozzák a mezőnyt 48 szereplősre. A csoportokból a kvartettek első két helyezettje, valamint a 8 legjobb csoportharmadik jutna be a 32 közé és kezdené meg az egyenes kieséses szakaszt.