Nézőpont: A kérdés

A magam részéről sokkal beljebb nem

lettem, azt már hetek óta tudjuk, hogy

Baranyi Sándor elzárta a

pénzcsapot, és azt is hallottam

már tőle több mint egy hónapja,

hogy ,,akkor ennyi volt". De most mások is

hallhatták, például

Káli Sándor és

Wicha József. Hogy mit kezdenek

ezzel, és milyen feltételekkel

adná át bárkinek is a

DVTK-t üzemeltető céget

Baranyi Sándor, gyanítom

a mai megbeszélés két

résztvevője tudja. És talán

nem véletlen, hogy 10 nap múlva

ismét egyeztetnek erről, hármasban.

Ha jól rakom össze a mozaik

kockákat, akkor talán azért, mert

addigra találnak olyan személyt, vagy

jogi személyiségű

társaságot, aki

megvásárolhatja a szegedi

építőipari vállalkozó

üzletrészeit a DFC Kft.-ben.

Lehetne például vevő az a

nemrégiben bejegyzett alapítvány,

amelyben szinte kivétel nélkül az

önkormányzathoz és Wicha

Józsefhez szorosan

kötődő személyek kaptak helyet.

De persze lehet más is a tulaj. Nem ez a

lényegi kérdés. Hanem az, amit a

múlt héten mindhárom

érintettnek feltettünk (választ

egyelőre nem kaptunk rá), de álljon

itt újra, mert, ha feleletet kapunk, akkor

fogjuk tudni, hogy mi lesz, mi lehet a

diósgyőri foci jövője.

A kérdés: életképes-e

Miskolc városában az NB I-es

labdarúgócsapat, azaz a helyi

közösségnek (beleértve a

város vezetését, a helyi

vállalkozókat, a csapatot bérlet-

vagy jegy vásárlásával

támogatni képes polgárokat) a

gazdasági potenciálja elegendő-e

ahhoz, hogy a DVTK csapatának

élvonalbeli éves

működéséhez

szükséges 250-300 millió forintot

kitermelje, előteremtse (ha igen, milyen

módon)?

- Berecz Csaba -