36 éve Csucsu gólja tartotta bent a DVTK-t az utolsó fordulóban

Miskolc - 1980/81-es évadban fordult elő utoljára, hogy a DVTK sorsa az utolsó fordulóban dőlt el.

Mint arról már többször írtunk: a Diósgyőri VTK sorsa, az, hogy megőrzi-e élvonalbeli tagságát, csak a szombaton 19.00-tól, a Mezőkövesdi Városi Stadionban, a Debreceni VSC elleni meccsen dől el. Ilyenre, hogy az utolsó fordulóban derüljön ki, hogy melyik osztályban kezdi a következő évadot a piros-fehér gárda, 36 éve volt példa.

[poll id="1419"]

Az akkori 18 csapatos bajnokságban három fordulóval a bajnokság zárása előtt a Kaposvári Rákóczi ellen meccselt a Veréb – Kádár, Oláh, Szántó, Teodoru I. – Fükő, Tatár, Görgei – Fekete (László II.), Teodoru II. (Borostyán), Szemere összeállítású csapat, de a kieső helyen álló ellenféllel szemben csak olyan 1-1-es döntetlenre futotta, amelyen gólt sem szereztek, az 1 pontot egy öngóllal érték el. Ezzel az eredménnyel 3 pont maradt az előnye somogyiakkal szemben a DVTK-nak, a 32. fordulót követően, ami az utolsó előtti játéknapon 1-re csökkent, mert a piros-fehérek az Újpesti Dózsa vendégeként 2-0-ra kikaptak – Veréb – Kádár, Oláh, Szántó, Teodoru I. – Fükő, Tatár, Görgei – Borostyán – László II. (Teodoru II.), Szemere (Szlifka) összeállításban –, a Kaposvár pedig ugyanilyen arányban győzte le a Vasast. A döntés így az utolsó fordulóra maradt.

A Somogy megyei csapat a már bajnok Ferencvárost fogadta, a Diósgyőr pedig a Rába ETÓ-t. A DVTK-nak egy döntetlen is elég volt a győriek ellen, és ezt a Deák István vezetőedző irányította Veréb – Kádár, Oláh, Szántó, Teodoru I. – Fükő, Tatár, Görgei – Fekete (Szlifka), László II. (Teodoru II.), Szemere csapat igyekezett elérni. A 15. percben Oláh 11-esből szerzett vezetést a 7000 néző előtt, hazai pályán játszó Diósgyőrnek, ám erre Hannich négy minutával később válaszolt. Az 50. percben pedig már az ETO-nál volt az előny, Pölöskei találata után. A kiesés elleni harcban az 57. percben ez történt a pályán az Észak-Magyarország akkori leírása szerint: ,,Fükő mesteri labdával hozta jó helyzetbe a balösszekötő helyén kilépő Görgeit, a győri védők tétováztak, és a középpályás 14 méterről a jobb sarokba lőtt, 2-2.” A Csucsu becenévre hallgató játékos egyenlítése után bár támadtak a diósgyőriek, újabb gólt szerezniük már nem sikerült, a meccs utolsó negyedórájában pedig ,,barátságos kocogást mutatott be a két együttes”.

A majdnem osztályozó

A Görgei góllal történt bennmaradás utáni szezonban nem a közvetlen kiesés elkerülése volt a tét, hanem az osztályozó jelentő 14. helynek. Ugyanis ennek a szezonnak a végén 18-ról 16 csapatra csökkentették az NB I létszámát, az utolsó három helyezett gárda kiesett (Ózd, Szegedi EOL, Volán), a 14.-nek pedig osztályozót kellett játszania az NB II második legjobbjával. A biztos bennmaradást érő hely elérésében a Nyíregyháza volt a DVTK ellenfele, és két fordulóval a bajnokság vége előtt a Debreceni MVSC 2-1-es legyőzésével kerültek el a piros-fehérek a 14. helyről, miközben a szabolcsiak hazai pályán 1-1-re végeztek a Ferencváros ellen, és a két azonos pontszámmal álló észak-keleti gárda közül a Diósgyőrnek volt jobb a gólkülönbsége. Az NB I-es tagság meghosszabbításáról tehát az utolsó játéknap döntött. A DVTK-nak a Ferencváros vendégeként kellett helyt állnia, a Nyíregyháza pedig Pécsre látogatott. Nehezebb dolguk a piros-fehéreknek volt, akiknek sikerült 1-1-es döntetlent elérniük, míg a Nyíregyháza 2-1-re kikapott, így 1 ponttal többet szerezve a DVTK lett a 13., és ekkor nem kellett osztályozót játszaniuk.

Az osztályozók

Hat alkalommal viszont igen, vagyis a Mezőkövesden szombaton 19.00-kor kezdődő DVTK – DVSC meccshez hasonló izgalmakat már átélhettek a diósgyőri drukkerek. És ebből a hatból négyet sikerrel vívott meg a diósgyőri csapat. Az elsőt 1953-ban, amikor az NB II négy csoportjának győztese a fővárosban, az Üllői úton játszott meccseket az élvonalbeli tagságért, és a DVTK sorrendben a Pécsi Lokomotívot 3-0-ra, a Vasas Izzót 2-1-re, a Szikra Gázműt 3-1-re győzte le, így NB I-es lett. Ezt követően 37 és fél év múlva szólították a Diósgyőrt a bajnokság utáni pótvizsgára. A Magyar Labdarúgó Szövetség az újkori osztályozókat, amelyeknek tétje az az NB I-es tagság volt, az 1988/89-es szezonban írta ki először. Innentől kezdve 10 éven át rendeztek ki-ki meccseket, amelyek során kuparendszerben, oda-visszavágó alapon vívtak élet-halál harcot az NB II-ből felkerülni, és az NB I-ben maradni szándékozó együttesek. Ebben a 10 éves periódusban összesen 27 csapat volt részese ezeknek az izgalmaknak, 11 gárda két-két alkalommal, a fehérváriak egyedüliként háromszor, de az abszolút csúcstartó ebben műfajban a Diósgyőr együttese volt, az öt csatájával.

Különvonattal Szegedre

Ez utóbbiak közül az elsőn, 1991 nyarán az NB II Keleti csoportjában megszerzett 2. helyével a DVTK az NB I 13. helyezettjével, a Szeged SC-vel mérkőzött meg. A június 22-i, villanyfényes meccsre Miskolcról különvonat indult, több száz fanatikussal. A meccs elején a hazai csapat szerzett vezetést, Takács Z. révén a 14. percben, de a diósgyőri közönség kedvenc, Váczi még a 40. percben egyenlített. Az 58. percben is ő volt a főszereplő, amikor 11-est hibázott, igaz ez nem törte össze a vasgyári gárdát, és Váczit sem, mert a 87.minutában gólpasszt adott Molnár I.-nek, így győzött 2-1-re a Tisza-partján a DVTK. A nyolc nappal később megrendezett diósgyőri visszavágón a szegedi Puskás a 17. percben a vendégeket juttatta előnyhöz. Ezt követően mindkét csapatnak nagyon kellett volna egy gól. A 76. percben a Tisza-parti Sallai megkapta második sárga lapját, így 10 főre olvadt a Szeged SC létszáma. A védő által elkövetett faultért járó szabadrúgást Leskó végezte el, akinek a lövése megpattant a sorfalon, és a kapuban kötött ki a labda (1-1). Ez egyben azt is jelentette, hogy a DVTK az NB-s bajnokság bevezetése utáni leghosszabb NB II-es időszakát maga mögött hagyva, hét év után ismét az élvonalba jutott.

Vitelki döntött

De egy év múlva ismét osztályozóra kényszerült az akkor már Diósgyőri FC néven szereplő, az NB I 14. helyén zárt csapat , az NB II Nyugati csoport második helyezettje, a BKV Előre SC ellen. Az első meccset 1992. június 24-én Diósgyőrben játszották, és bár Szabó Zs. a 9. percben a hazai együttesnek szerzett gólt, de BKV-s Szemere a 37. percben egyenlített. A piros-fehér nézőpontból kínokkal teli meccsen Szvisztun révén a 70. percben sikerült megszerezni a győztes gólt (2-1), de szerdai első meccs után a vasárnapi újabb találkozó nem ígérkezett sétagaloppnak. Nem is volt az, egészen a 81. percig nyitott volt a meccs, ám ekkor egy 21 éves diósgyőri nevelésű fiú, Vitelki Zoltán élete gólját szerezte, az 1-0-val a Diósgyőr bennmaradt.

Kiütéses búcsú Sopronban

A következő évadban viszont megint osztályozós helyen, 13.-ként zárt a DFC, és az NB II Nyugati csoportjából érkező EMDSZ-Soproni LC-vel csapott össze. Az 1993. június 27-én, Diósgyőrben lejátszott meccs, két kiállítást hozott – Budai (70.), ill. Varsányi (75.) – és egy hazai gólt, ugyanis Szilágyi a 12. percben volt eredményes. A visszavágón Deák a 21. percben már ledolgozta a hátrányt, és bár a folytatásban három nagy vendég helyzet is kimaradt, a 75. percben Molnár I. kiállítását követően eldőlni látszott a párharc kimenetele, főleg azután, hogy a szabadrúgásból Deák másodszor is betalált. Az élvonalbeli tagság meghosszabbítása érdekében kinyíló diósgyőri csapatot a folytatásban lekontrázta a hazai gárda, Chiratcu a 80., Ördög a 87. percben talált be, Deák pedig a 89. minutában a harmadik találatát is megszerezte. Vagyis 5-1-es összesítéssel cserélt osztályt a két együttes.

Harmadikként osztályozó

Röpke három évet kellett várni Diósgyőrben az újabb osztályozóra. Az NB II-ben eltöltött évek közül az 1995/96-os szezon végén jött az újabb adrenalin bomba, de ennek volt előzménye. Az NB II utolsó fordulójában a kiesés elől menekülő Kazincbarcikát kellett volna legyőzniük a piros-fehéreknek, de a 11 ezer hazai szurkoló bánatára ez nem sikerült, 2-2 lett a vége, így a Tiszakécske megelőzte a a harmadik helyre lecsúszó DFC-t. Ám az osztályozók történelmében egyedülálló módon harmadik helyezett csapatként a DFC mégis osztályozót játszhatott! Köszönhetően annak, hogy a bajnokság befejezése után két nappal, az MLSZ elnökségének egri ülésén az a döntés született, hogy felemelik az NB I létszámát 18 csapatosra, így az élvonal utolsó négy csapatának, és az NB II-es csoportok, második és harmadik helyein végzett együtteseknek kellett osztályozót játszaniuk (az NB II-es bajnokok csont nélkül feljutottak). Az ügy pikantériája, hogy ezzel együtt kiderült, hogy a végül az NB II-ben 13. helyezett Kazincbarcikának nem is kellett volna két nappal ezelőtt az egy pont, mert így nem közvetlenül alattuk húzták meg a vonalat, hanem a 14. helyezett alatt… Jöhetett hát az osztályozó a DFC számára, két nappal az MLSZ döntése után Fehérváron kellett játszani. A kaotikus helyzetet jól jelzi, hogy a szabadságra engedett diósgyőri játékosokat telefonon értesítették arról, hogy szerdán délelőtt edzésre kellene jönni, mert még aznap ebéd után utaznak Siófokra, és onnan mennek a Parmalat elleni meccsre. Annak a csapatnak a pályájára, amelyik úgy lett osztályozós (túl az MLSZ nem mindennapi döntése mellett), hogy a bajnokság utolsó fordulójában kikapott, a riválisa, a Haladás pedig döntetlent ért el, így utóbbi a 12. lett, előbbi pedig a 13. az élvonalban. 1996. június 27-én kb. 300 diósgyőri kelt útra, hogy megnézze a villanyfényes meccset, amelyen a DFC szerzett előnyt. A 11. percben Pintér 11-ese után úgy pattant ki a kapuból a labda, mintha kapufát lőtt volna, pedig szó sem volt erről, a bivalyerős bomba a kifeszített hálóból pattant ki majdnem a 11 pontra… Csakhogy a meccs hátralévő részében fordított a Fehérvár-Parmalat ’96 FC, a 64. percben Dvéri 11-esből lőtt gól, a végeredményt pedig Monye állította be a 71.-ben. Három nappal később 15 ezer diósgyőri drukker döntött úgy, hogy megnézi a visszavágót. A vasárnap kora délutáni tévés meccsen Horváth F. (az akkor már kétszeres válogatott csatár, aki 2005 őszén a DVTK-ban is játszott, és a mostani bajnokságban pedig vezetőedzője volt a csapatnak) a fehérváriakat juttatta előnyhöz a 18. minutában. De 16 percen belül fordított a Diósgyőr, Tóth Gy. a 23.-bnan talált be, majd jött Kotula gólja. Az összecsapás arról is emlékezetes, hogy a 75. percben Verebes József, a Diósgyőr edzője hármas cserét (!) hajtott végre, de a beküldött három ifjúval a soraiban is kiharcolhatta volna az NB I-et a DFC, ha a 90. percben Vámosi felső léces szabadrúgása egy pár centivel lejjebb megy. Mivel nem így történt, 2x15 perc hosszabbítás következett, és az extra játéka első félidejének közepén a fehérvári Takács gólt lőtt, így a vendégek nyugodhattak meg, mert a hátralévő időben a Diósgyőrnek kettőt kellett volna vágnia az NB I-hez. Mivel ez nem jött össze a 2-2-es döntetlen után a következő évet is az NB II-ben kezdhette a piros-fehér alakulat.

Piros-fehérre festett diósgyőri focisták

Az 1996/97-es évadban az NB II Keleti csoportjában a DFC második lett, és a III. Kerületi TVE csapata volt az ellenfele. A 18 csapatos élvonalban a 15. helyen végzett budapesti gárda ellen a fővárosban kezdett a Diósgyőr. 1997. június 4-t mutatta a naptár, és kb. 1000 piros-fehér szurkoló töltötte meg az egyik kanyart és kapu mögötti részt a Hévízi úton. S bár a DFC Szabó A.-nak az 59. percben szerzet góljával kikapott, 1-0-ra, a három nappal később sorra kerülő visszavágó előtt reménykedtek a diósgyőri drukkerek. Egész nap esett az eső akkor Miskolcon, de ez nem zavarta a szurkolókat, 14 ezren figyelték a fejleményeket, találgatták, hogy miért pingálták az arcukat piros-fehérre a hazai futballisták. És jött az első hangrobbanás, a 40. percben Szamosi öngóljánál. Amikor pedig az 59. percben Farkas A. kettőre növelte az előnyt ,,már csak” csúszni és mászni kellett egy fél órát a hazai játékosoknak a füvön, a szurkolóknak pedig a pályára rontó ünneplésig csak annyi volt hátra, hogy minimum százszor az órára nézzenek, hogy mennyi van még hátra a meccsből.

- Berecz Csaba -

NB I, 1981/82-es évad

A bajnokság állása az utolsó forduló előtt

1. Ferencvárosi TC 33 21 8 4 74-32 50

2. Vasas SC 33 18 10 5 68-36 46

3. Tatabányai Bányász 33 18 10 5 48-25 46

4. Videoton SC 33 19 6 8 60-36 44

5. Bp. Honvéd SE 33 15 11 7 56-36 41

6. Debreceni MVSC 33 14 9 10 36-28 37

7. Nyíregyházi VSSC 33 10 16 7 28-25 36

8. Újpesti Dózsa 33 10 15 8 53-49 35

9. Békéscsabai Előre SSC 33 13 9 11 47-44 35

10. Rába ETO 33 9 12 12 41-41 30

11. Pécsi MSC 33 8 13 12 38-42 29

12. Zalaegerszegi TE 34 10 7 17 52-70 27

13. Csepel SC 33 6 14 13 33-37 26

14. Volán SC 33 8 10 15 35-53 26

15. Diósgyőri VTK 33 5 14 14 26-48 24

16. Kaposvári Rákóczi 33 6 11 16 33-66 23

17. MTK-VM 33 4 13 16 32-58 21

18. Dunaújvárosi Kohász 33 4 10 19 32-70 188

Az utolsó, a 34. forduló eredményei

Diósgyőri VTK – Rába ETO 2-2

Vasas SC – Nyíregyháza VSSC 0-2

Bp. Honvéd SE – Újpesti Dózsa 0-0

Kaposvári Rákóczi – Ferencvárosi TC 1-1

Tatabányai Bányász – Videoton SC 2-0

Csepel SC – Debreceni MVSC 1-1

Volán SC – Békéscsabai Előre SSC 4-4

Pécsi MSC – Zalaegerszegi TE FC 5-1

Dunaújvárosi Kohász – MTK-VM 2-2

A bajnokság végeredménye

1. Ferencvárosi TC 34 21 9 4 75-33 51

2. Tatabányai Bányász 34 19 10 5 50-25 48

3. Vasas SC 34 18 10 6 68-38 46

4. Videoton SC 34 19 6 9 60-38 44

5. Bp. Honvéd SE 34 15 12 7 56-36 42

6. Debreceni MVSC 34 14 10 10 37-29 38

7. Nyíregyházi VSSC 34 11 16 7 30-25 38

8. Újpesti Dózsa 34 10 16 8 53-49 36

9. Békéscsabai Előre SSC 34 13 10 11 51-48 36

10. Pécsi MSC 34 9 13 12 43-43 31

11. Rába ETO 34 9 13 12 43-43 31

12. Csepel SC 34 6 15 13 34-38 27

13. Zalaegerszegi TE 34 10 7 17 52-70 27

14. Volán SC 34 8 11 15 39-57 27

15. Diósgyőri VTK 34 5 15 14 28-50 25

16. Kaposvári Rákóczi 34 6 12 16 34-67 24

17. MTK-VM 34 4 14 16 34-60 22

18. Dunaújvárosi Kohász 34 4 11 19 34-72 19

DVTK vs. DVSC - Oláh Ferenc bízik a háromezer „őrült” szurkolóban

A Diósgyőri VTK ellen új szakvezetővel érkezik a Debreceni VSC szombaton Mezőkövesdre.

MTK, DVTK, DVSC: Ki fog itt kiesni?

Három szereplősre szűkült a kiesés elleni harc az NB I-ben. A korábban kiesett Gyirmót FC Győr mellett az MTK Budapest, a Diósgyőri VTK és a Debreceni VSC csapatai közül kerül ki a második búcsúzó.

DVSC: Herczeg András váltja a kispadon Leonel Pontest

A Diósgyőri VTK ellen már a korábbi klubmenedzser irányítja a Lokit.

DVTK vs. DVSC - Telt ház lesz Mezőkövesden!

A Vasas elleni meccshez hasonlóan a Debrecen ellen is telt ház lesz Mezőkövesden, hiszen a hazai szektorokba értékesíthető belépőjegyek több mint öt nappal a kezdő sípszó előtt, hétfőn 16 órakor elfogytak.