Negyvennégy évesen hat gólt lőtt a tiszakeszi támadó Mezőcsáton

Mezőcsát - Egyed Attiláról szólt a Mezőcsáton rendezett megyei II. osztályú focimérkőzés.

A Tiszakeszi Községi és Üzemi Sportegyesület csapata a Közép csoport 13. fordulója keretében 8–1-re győzött a szomszédos Mezőcsát gárdája ellen. A találatok közül Egyed Attila hatot vállalt magára.

Egyéni csúcs

– Már 44 éves múltam, 1973-ban születtem – kezdte bemutatkozását a gólvágó. – A 192 centiméteres magasságom csak mintegy 84 kilóval párosul, vagyis szerencsés alkatúnak mondhatom magam. Egykor Kenézlőn kezdtem a pályafutásomat, 12 esztendős korom óta futballozom. Tiszakesziben négy éve szolgálok, igazán jól érzem magam, hiszen nagy családként játszunk, szinte mindenki mindenkinek a barátja, a vezetők remek társaságot hoztak össze. Fél tucatig még soha nem jutottam el, felnőtt tétmérkőzésen, valamikor Sajószögeden ötször vettem be a hálót, tehát most egyéni csúcsot produkáltam. Egyébként „gyengén” állok, hiszen összesen nyolcnál tartok, így az utolsó őszi meccseken igyekszem rákapcsolni. Mellesleg egy szezonban tarcali színekben negyvenegy volt a rekordom, bár hivatalosan harmincnyolc lett belőle, ugyanis tévedésből hármat másnak jegyeztek az adatbankban.

Az az érzésem, hogy a végét járom az aktív pályafutásomnak." Egyed Attila

Egyed Attila a családjával Miskolcon él, üzletkötőként dolgozik, árut terít, és a megyeszékhelyről jár Tiszakeszibe sportolni.

Segíteni akart

– Fizikálisan lassan már nem bírom, az az érzésem, hogy a végét járom az aktív pálya­futásomnak – folytatta a sportoló, aki Mezőcsáton öt gólt jobbal, egyet pedig ballal jegyzett. – A nyáron mondtam is Molnár Jánosnak, az edzőmnek, hogy abba­hagyom, de a mester könyörgött nekem, hogy még vállaljam, segítsek a csapatnak. Nem kellett sokat kapacitálnia, mert nehezen tudok elszakadni a futballtól, elvégre harminckét éve csinálom. Két gyerekem van, Balázs fiam a Putnok NB III-as együttesének kapuját védi.

Riportalanyunktól megkérdeztük azt is, hogy sokáig ünnepelték-e Mezőcsáton, mire így válaszolt:

– Mindenki gratulált, szorongatták a kezeimet, de nálunk ez a divat. Alapvetően állandóan ünneplünk, ennek az az oka, hogy sok idős játékos van a csapatunkban és a mérkőzéseket egyfajta ajándéknak fogjuk fel. Ahhoz, hogy valaki hatszor „csengessen”, társak, azaz kiszolgálók is kellenek, engem pedig most is sorra-rendre helyzetbe hoztak a fiúk, s ezt köszönöm nekik. Magas vagyok, fejelni is szoktam, különösen a szögleteknél és a szabadrúgásoknál van dolgom, a trénerem nógat is, hogy használjam ki a termetemből adódó lehetőségeimet. Engem még most is motiválnak az elismerések, az ilyen és ehhez hasonló „dobások”, és az is, ha rang­adókat vívunk, így bizakodással tekintek az élcsoportban tanyázó alakulatokkal szembeni fellépéseinkre is.

- Kolodzey Tamás -

A percek

Egyed Attila a 20., a 33., a 39., a 40., az 52. és a 73. percben vette be a Mezőcsát hálóját.

[related-post post_id="3669913"]