András, Viktor: az ezüstfiúk

Miskolc - Kétszer állhattak dobogóra a Diósgyőri KSC kenusai a brandenburgi ifjúsági világbajnokságon.Kedd, fél tizenegy. Érkeznek a „hősök” a Miskolc határában található Csorba-telepi bázishoz. Látszólag nem fáradtak, pedig nemrég, hétfőn déltájban ,,köszöntek be" otthon, ám aznap délután már részt is vettek egy átmozgató tréningen. Bodonyi András és Viola Viktor átveszi a nemzeti színű szerelést, ott virít mezükön, tréningruhájukon a „Hungary” felirat. Edzőjük, Slisz Béla a tárolóban kalauzol, megmutatja azt a hajót is, amellyel versenyzői Németországban rajthoz álltak. Impozáns a sportszer, értéke, amint az kiderül, 1,3 millió forint. Nemsokára viszik a szegedi világbajnokságra, ugyanis szövetségi eszköz, és más fogja akkor használni, de utána visszahozzák.

Elérhető álom

– Számítottam arra, hogy a fiúk ilyen jól fognak szerepelni, hiszen azért az ember tájékozott az időket tekintve, de miután sportról van szó, s a dolgok a vízen, az adott pillanatban dőlnek el, óvatosan nyilatkoztam az elutazás előtt – kezdi Slisz Béla, akinek felvetjük tanítványai jövőjét, az esetleges olimpiai részvételt. – Rövid távon a cél az lehet, hogy kerüljenek be az A csapatba a felnőtteknél, amitől nincsenek messze, egy-két éven belül ott lehetnek. Olimpia? 2016, Rio de Janeiró szerintem egy elérhető álom.

Ezt követően azt kérdezzük a szakembertől, hogy „Mivel a DKSC országos szinten egy közepes vidéki klubnak számít, nem nézték már ki Andrásékat más, magasabban jegyzett sztáregyesületek?”

– Nem egyszer gratuláltak nekem úgymond neves edzők, hogy milyen jól mentek a srácok, hogy milyen ügyesek – folytatja Slisz Béla. – Ez az jelenti, hogy figyelnek bennünket, ismerik Andrist és Viktort. Én úgy látom, ebben a pillanatban kellene találni olyan szponzorokat, támogatókat a városban, akik melléjük állnak. Középiskolában, az igazgatók valóban élsportolóként kezelik mindkettejüket, és ugyan elvinni őket nehéz lenne, de fennállhat ez a veszély.

Átvették párszor

Húznak egy keveset a friss világbajnoki ezüstérmesek, aztán Bodonyi Andrással ülünk le az egyik padra.

– Maximálisan elégedettek lehetünk, úgy érzem, mind a két számban kihoztuk magunkból azt, ami bennünk volt – értékel a duó fiatalabb tagja, aki november 1-jén lesz 17 esztendős. – Ötszáz méteren mi szorítottuk meg legjobban az első helyen végző kazakokat, akik a szegedi felnőtt vb-n is ott lesznek. Annyira felspanolni nem kellett magunkat Brandenburgra, mert hihetetlen módon rá voltunk hangolódva erre az ifjúsági világbajnokságra, nagyon koncentráltan mentünk, még annyira sem izgultunk, mint amennyire itthon szoktunk.

Andris megjegyzi még, hogy a rajtot a három hetes szolnoki felkészülés során átvették párszor, így azzal kinn már nem nagyon foglalkoztak – jól is sikerültek. „Melyik a szebb? A tavalyi, banyolesi maratoni világbajnoki aranyérem, vagy a mostani két síkvízi ezüst?” – vetjük fel Andrásnak, aki frappáns választ ad: „A szép az, hogy már van ez a három érmem, és azokat össze lehet vetni.”

Kapitányi gratuláció

Viktor – aki októberben tölti be a tizennyolcat – is azt hangsúlyozza, hogy nem lehet okuk panaszra, bár ő az ezer méter négyesben (amelyben két győri társuk volt) előzetesen ,,csak" az első hatba kalkulálta magukat.

– Hüttner Csaba utánpótlás kapitány is elégedett volt velünk, lehetett látni rajta, gratulált nekünk – említi Viktor, aki elmondja, hogy a helyszínen semmi sem zavarta őket, leszámítva egy kis jobbról fújó szelet, továbbá némi hullámverést. – Tényleg jól sikerült verseny volt, ami visszajelzés, hogy nem dolgozunk hiába. Egy versenyzőnél vannak hullámvölgyek, hogy nem megy úgy az edzés, de mi mindig bíztatjuk egymást, ami átsegít a holtpontokon. Egyelőre, az eredmények azt mutatják, hogy a pályafutásunk egy felfelé ívelő tendenciát mutat, szeretnénk, ha ez így is maradna. Ettől a két ezüstéremtől nem szállunk el, maradunk szerények, de azért büszkék vagyunk rá!

A vb-döntők végeredménye

C-4 1000 m: 1. Lengyelország (Patryk Sokol, Michal Lubniewski, Lukasz Wietrak, Bartosz Dubiak) 3:31,470 perc, 2. Magyarország (Varga Patrik, Viola Viktor, Bodonyi András, Szalay Bence) 3:32,570, 3. Románia (Mihai Niculita, Gavril Niculita, Andrei Liferi, Adrian Amelian) 3:33,850.

C-2 500 m: 1. Timofej Emeljanov, Sergej Emeljanov (Kazahsztán) 1:46,479 perc, 2. Bodonyi András, Viola Viktor (Magyarország) 1:47,949, 3. Lukasz Wietrak, Michal Lubniewski (Lengyelország) 1:48,236.

- MI -