2008.11.03. 20:32
A kiégett ház előtt virrasztottak Nagycsécsen
<p>Nagycsécs - Mintegy hatvan-hetven virrasztó gyűlt össze hétfőn este a  meggyilkolt áldozatok házánál. A helybéliek azt mondták, félnek, és úgy érzik, ez csak a kezdet, lesznek még támadások... <DIA alt="Virrasztás Nagycsécsen 2008.11.03." height="700" width="900"><A onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/Virraszt_s_Nagycs_csen_2008_11_03_/index.shtml , SERIE ,900,700)" href="about:blank"><IMG height="13" alt="Virrasztás Nagycsécsen 2008.11.03." src="http://apps.boon.hu/bilder/icons/kamera.png" width="13" border="0" /></A></DIA></p>
Hatvan-hetven virrasztó gyűlt össze hétfőn este, az előző éjjel meggyilkolt áldozatok házánál. Sokan családostul jöttek a faluból, és más településekről, és itt voltak az elhunytak hozzátartozói is.
Csendesen, kisebb-nagyobb csoportokba verődve beszélgettek az összegyűltek a tragédiáról. A kiégett romok előtt gyertyák, mécsesek égtek. A helybéliek azt mondták, félnek, és úgy érzik, ez csak a kezdet, lesznek még támadások. Az egybeverődött asszonyok szerint az emberölés indoka világos: „Azért tették, mert cigányok voltak. És amiért itt, az utolsó házban laktak, ami távolabb esik a többitől.”
Egyikük néhány éve maga is a fölgyújtott házban lakott még. Jól ismerte a 43 és 40 éves áldozatokat. „Kispénzűek voltak, mint mi mindannyian itt, kosarat fontak, de senkinek sem volt baja velük. Ha iszogattak néha, volt egy kis szóváltás, csetepaté a családon belül, de ennél több sohasem.” A húsz éves, fogyatékkal élő lány, aki a támadás idején szintén a házban volt, most az egyik szomszédnál van. A lépcsőn pedig a meggyilkolt nő lánya ül. Dohányzik, sír, az egyik rokon jajgatva a nyakába borul. „Telefonon hívott fel egy ismerős, de nem hittem neki. Az édesapámat hívtam, tőle tudtam meg, hogy mégis igaz a hír” – mondja halkan. „Miért éppen velük tették ezt?! Nem bántottak senkit. Inkább mindig áldozatok voltak. Az a csóri nyomorék ember, még gondoskodni sem tudott magáról…” A huszonkét éves lány hét évvel ezelőtt költözött el otthonról az élettársához. Néhány nappal a tragédia előtt még vendégségben volt itt, az édesanyjánál. Két fiútestvére van.
Közben egyre többen gyűlnek össze a ház udvarán túl. A Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének nevében az országos elnök, Száva Vince ajánl föl segítséget a családnak. Karcagról Lovag Varga István az Egyesülettel karöltve jótékonysági koncertet szervez a faluban, ahol fellép majd a Karcagi Trió énekegyüttes. A jegyek árából befolyt összeget felajánlják az áldozatok családjának lakásvásárlásra. Ezen kívül Lovag Varga István és az országos vezetés bútorokat adományoz majd nekik, valamint fölfogadnak egy magánnyomozót, aki a rendőrség munkáját hivatott segíteni. „Ne csak falopásért csukjanak be roma vagy nem roma szegényembereket, kapják meg a gyilkosok is a méltó büntetésüket” – fogalmazott Száva Vince. „Nem akarunk több erőszakot, ezért az Egyesületen belül bűnmegelőzési csoportokat és cigánybíró-rendszert hoztunk létre. Egyes településeken már szép sikereink vannak. A bűnelkövetések száma jelentősen visszaszorult.”