Egyre több 20-as, 30-as és 40-es éveiben járó ember lesz rákos

Az elmúlt 10 évben nőtt a vastag- és végbélrákban megbetegedők aránya a 25-49 évesek körében. A témában több nemzetközi csapat tette közzé aggasztó adatait a Nemzetközi Rákellenes Szövetség szeptemberi genfi kongresszusán.

Az American Cancer Society (ACS) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének kutatói 50 ország adatait vizsgálták meg, hogy értelmezzék a helyzetet.

A mellrák esetében a tendencia nyilvánvaló. Az ACS új jelentése megállapította, hogy míg az elmúlt évtizedben körülbelül 10%-kal csökkent az emlőrák okozta halálozás a nők körében, újabban az előfordulási arány összességében évi 1%-kal, az 50 év alatti nők esetében pedig évi 1,4%-kal nő.

Az epidemiológiai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ez a tendencia az 1990-es években kezdődött. Egy tanulmány kimutatta, hogy 1990 és 2019 között a korai kezdetű rákos megbetegedések globális előfordulása 79%-kal, a fiatalok rákos megbetegedései miatti halálozások száma 29%-kal nőtt. Az adatokat a BBC összegezte a tanulmányokból.

„Ha egy orvos 60 év feletti személyt hallgat, aki székletürítési nehézségről, fáradtságról és puffadásról beszél, sokkal komolyabban veszi ezeket a tüneteket, mintha egy 30-as fiatal panaszkodna neki, hiszen a rák nem illik az életkorához” – magyarázza Sonali Johnson, az UICC egyik vezetője. „Inkább irritábilis bélszindrómára vagy a munkahelyi stresszre gyanakodnak, ahelyett, hogy vérvételre vagy kolonoszkópiára utalnák őket.”

Rákspecialisták szerint hasnyálmirigyrákot többnyire 70 év fölött diagnosztizálnak, de újabban a betegek néha évtizedekkel fiatalabbak.

– mondja Eileen O'Reilly, a New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Center gasztrointesztinális onkológusa.

Bár az onkológusok többsége úgy gondolja, hogy a fiatalabb korosztályban előforduló rákos megbetegedések elsősorban öröklődő rizikófaktorok, például emlőrák esetén génmutációk következményei, egyre több betegnél nem mutatható ki genetikai hajlam. O'Reilly szerint a 20-as, 30-as vagy 40-es éveikben járó betegek daganatai agresszívebbnek tűnnek, mint tipikus hasnyálmirigyrákos betegeké a 70-es éveikben.

Mi lehet az ok?

Talán a legnyilvánvalóbb magyarázat az elhízás és a metabolikus szindróma szerepére mutat rá. Ezek a rák kockázatát növelik azáltal, hogy fokozzák a gyulladást a szervezetben, és megzavarják a kulcsfontosságú hormonok szabályozását.

Egy közelmúltban készült tanulmány állítja, hogy a 18 és 40 év közöttiek elhízása akár 18 különböző rák kialakulásának kockázatával is összefüggésbe hozható, a Lancet-jelentés pedig rámutat, hogy 17 rák közül 10 előfordulási gyakorisága nő a fiatalok körében. Az elhízással olyan rosszindulatú daganatokat hoznak összefügggésbe, mint a vese-, petefészek-, máj-, hasnyálmirigy- és epehólyagrák, valamint a mielóma.

De az elhízás önmagában nem elegendő magyarázat. O'Reilly azt mondja, hogy az általa látott fiatalabb hasnyálmirigyrákos betegek közül sokan fittek és látszólag egészségesek.

Ogino szerint sajnálatosan figyelmen kívül hagyott összefüggés világszerte az alvási szokások jelentős változása. Egy tanulmány megállapította, hogy a gyermekek és serdülők átlagos alvásideje 1905 és 2008 között éjszakánként 60 perccel csökkent, miközben a többműszakos munka egyre elterjedtebbé vált az elmúlt évtizedekben. Egy 2021-es tanulmány az angol Longitudinal Study of Ageing adatbázisa alapján kimutatta az összefüggést a rossz alvásminőség és a rák nagyobb kockázata között.

Tudósok még azzal is érveltek, hogy a szinte állandó mesterséges fénynek való kitettségünk az utcai lámpákon, monitorokon, mobiltelefonokon és tableteken keresztül rákkeltő hatású, mivel megzavarja a szervezet biológiai óráját, s összefüggésbe hozható a mell-, vastagbél-, petefészek- és prosztatarákkal. A tanulmányok még azt is felvetették, hogy az éjszakai műszakban végzett folyamatos fény elősegítheti daganat kialakulását a melatonin hormonszintjének csökkentésével.

Ugyanakkor Ogino azt mondja, nem valószínű, hogy a korai kezdetű rákban egyetlen kockázati tényező lenne meghatározó, hanem inkább a betegségeket előidéző tényezők konvergenciája. Az életmódbeli változásokra mutatva sok rákkutató úgy véli, hogy számos betegség fő hajtóereje a bélrendszeren belüli toxikus változások lehetnek.

2023 júniusában Frank Frizelle mutatta ki az összefüggést nagy mennyiségű mikroműanyag elfogyasztása és a korai bélrák között. Írása szerint az apró műanyag részecskék megzavarhatják a vastagbél nyálkahártyáját, amelynek feladata lenne megvédi a bélnyálkahártyát a különféle kórokozóktól és az élelmiszereinkből származó méreganyagoktól.

Mivel a vastagbél a gyomorhoz és a tágabb gasztrointesztinális traktushoz, valamint az immunrendszerhez kapcsolódik, a bélrendszeren belüli jelentős változások nemcsak vastagbélrákhoz, hanem számos más daganathoz is vezethetnek, beleértve a mellrákot és a vérrákot is.

Az elmúlt évtizedekben világszerte megnőtt az antibiotikumok használata. Az öt év alatti gyermekek által fogyasztott antibiotikumok adagja a 2000-es 9,8-ról 1000 főre vetítve 14,3-ra nőtt. Összességében az egy főre jutó antibiotikum-fogyasztás világszerte minden korcsoportban nőtt és O'Reilly úgy véli, ez aggodalomra ad okot.

Tekintettel arra, hogy az antibiotikumok képesek nagyszámú baktériumfajt kiirtani, és ezáltal drasztikusan átalakítani a bél mikrobiómáját, a nagyobb antibiotikum-expozíciót tüdőrákkal, limfómákkal, hasnyálmirigyrákkal, vesesejtes karcinómával és mielóma multiplex kialakulásával hozták összefüggésbe.

A túlzott antibiotikum használat a bélben őshonos fajok kiirtásával olyan hiányt hoz létre, amelyet aztán több rosszindulatú mikrobák tölthetnek be. Az elmúlt tíz évben Ogino és munkatársai világszerte számos tanulmányt publikáltak kórokozókról, amelyek úgy tűnik, képesek behatolni a bélrendszerbe, és olyan sejtelváltozásokat indítani, amelyek növelik a rák kockázatát.

O'Reilly szerint létfontosságú, hogy megpróbáljuk elkerülni a globális egészségügyi katasztrófát az elkövetkező években. „Óriási szükség van kutatásra, hogy megpróbáljuk megérteni, mi folyik itt, és mi váltja ki ezeket a betegségeket fiatal életkorban.” „Hihetetlenül ijesztő megfigyelésnek tartom, hogy a hasnyálmirigyrák és más rákos megbetegedések előfordulása egyre gyakoribb a fiatalok körében. Számomra ez egy közelgő közegészségügyi válság jele.”