A világ legjobb csillagleső helyei közé választották a Hortobágyot

A Hortobágyi Nemzeti Parkot is beválasztotta a CNN utazási magazinja a világ azon 23 „legjobb helye” közé, ahonnan megcsodálható a csillagos égbolt – olvasható Szőke Tímea cikkében a Haon.hu oldalán. A védett természeti terület többek közt a németországi Westhavelland International Dark Sky Reserve, a namíbiai (Afrika) Kerry Nemzetközi Dark Sky Reserve, vagy az új-zélandi Aoraki Mackenzie Nemzetközi Dark Sky Reserve nevű csillagoségbolt-parkokkal került egy társaságba.

Nincs kihasználva

„Ma a világban mintegy 150 minősített csillagos égbolt helyszín létezik, ezek közül válogatott a CNN, a legjobbak egyikeként ajánlva a hortobágyit” – mondta el a lap érdeklődésére Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi szakreferense, civilben amatőr csillagász, a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen alelnöke. Elárulta, hogy korábban a CNN információkat is kért be a nemzeti parktól.

Ma Magyarországon további két csillagoségbolt-park van; egyik a Zselici Tájvédelmi Körzet (Somogy megyében), a másik a Bükki Nemzeti Park területén.

Az előzőben van a Zselici Csillagpark nevű látogatóközpont, és a Balatoni Nemzeti Park is üzemeltet egy hasonlót Bakonybélben. „A hortobágyi azért olyan különleges, mert a pásztorkultúra bemutatása és világörökségi helyszín kapcsolódik hozzá, valószínűleg ezért emelte ki a CNN” – vélelmezte Gyarmathy István. „Nem véletlen, hogy programjainkban mi is komplex terméket kínálunk, így például nagyon sikeres volt a legutóbbi asztro-gasztro-túránk, melyben a résztvevők hortobágyi őshonos háziállatokat láthattak, beszélgethettek a pásztorokkal, slambucot főztek és csillagászkodtak is”.

Ugyanakkor szerinte a Hortobágyi Nemzeti Parknak a csillagos égbolt megfigyelésében nyújtott lehetőségei még messze nincsenek kihasználva, habár a HNP Igazgatóság évek óta szervezi ilyen jellegű programjait és ezekre van is fokozatosan növekvő érdeklődés; remélhetőleg a CNN híre segíti majd az attrakció további népszerűsítését.

Védelmet kérnek

„Habár a profi csillagászok oda mennek, ami tényleg mindentől messze van, az Atacama sivatagba vagy a Hawai vulkánok tetejére, az amatőr csillagászok egyre inkább felfedezik a Hortobágyot, mégpedig nemzetközi szinten, kerestek már minket Angliából és Kínából is. A Magyar Csillagászati Egyesület második éve tartja itt tavaszi programját 50-60 fővel” – sorolta a HNP szakreferense.

Még csak a vágyként említette egy olyan létesítmény létrehozását, ami a Zselici Csillagparkban van; egy látogatóközpont planetáriummal, tanösvénnyel, ez jelentősen növelhetné a Hortobágy turisztikai vonzerejét. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói, akik nemrég itt jártak, terveket is készítettek erre, de a beruházás még várat magára.

„A nemzetközi elismerés arra is alkalmas, hogy megmutassa, ez nemcsak valami helyi jelentőségű dolog. Fontos vetülete ugyanis a csillagos égboltunknak a turizmus mellett az, hogy ez egy veszélyeztetett érték.

A környező települések fényei képesek zavarni, és talán most hatékonyabban kérhetjük a védelmét. Szerencsére a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat az ügy mellé állt; benne vagyunk a jelenleg zajló NightLight uniós projektben, illetve a megyei rendezési tervbe is bekerülhet egy szigorítás. Utóbbi szerint védőzóna jönne létre a nemzeti park körül, amin belül engedélyeztetni kellene, milyen fényforrásokat szerelnek fel; szabályozva lenne, hogy milyen módon, milyen fényerővel lehet világítani” – magyarázta Gyarmathy István.

Sérülékeny kincs

A lap érdeklődésére, hogy mennyi a kellő távolság egy csillagpark és a városi fények között, kifejtette: a Hortobágy hatalmas terület, 82 ezer hektár, mértani központjától 20-30 kilométerre vannak a legközelebbi települések, ami nagyon jó. Szavaiból kiderült azonban, hogy nem csak és nem feltétlenül a távolság meghatározó.

„Hortobágynak van egy előnye és egy hátránya. Előnye, hogy hazánk legnagyobb egybefüggő lakatlan területe, így sok zavartalan hely létezik itt. Hátránya, ami az értékéből következik, hogy egy nyílt legelő táj, nem töri meg semmi a láthatárt. Így a fények könnyen terjednek, tiszta időben akár száz kilométerre lévő települések fényét is látni, halványan, de látni! Nincs semmi takarás, mint a hegyvidéki csillagoségbolt-parkoknál” – mutatott rá Gyarmathy István, hangsúlyozva, hogy ez az adottsága még sérülékenyebbé teszi e természeti kincset, és indokoltabbá a fent említett védőzóna bevezetését.

Szép és hasznos is

Érdekességként elmondta, a hortobágyi csillagos égbolt háborítatlanságát nem is annyira Debrecen világítása zavarja, mert a kettő között ott van a Hajdúhát, ami bár nem nagy kiemelkedés, tompító hatása érezhető. Jelenleg a legzavaróbb fényforrás a nagyhegyesi gáztárolóé, tiszta időben 40 kilométerről is egyenként láthatók a lámpái. E probléma megoldásáról már tárgyalnak a céggel.

„Elmondhatjuk azonban, hogy a nemzeti park nagy részén, már Hortobágy település szélétől kezdve, Mátát is beleértve, minden zavarás ellenére nagyon szép a csillagos ég, látszik a Tejút is” – tette hozzá. „A csillagos ég látványa megkapó, de nem egy önmagában való érték, hanem nagyon fontos az élővilág számára, mely a zavartalan éjszakai környezet fényviszonyaihoz idomult az evolúció során. Továbbá hozzátartozik a természetes tájképhez, amit éjjel is védenünk kell” – összegzett Gyarmathy István.

Kiváló megfigyelő helyek a nézelődni vágyók számára

A fényszennyezettség hiányát hangsúlyozza a CNN Travel Magazin az általa bemutatott csillagos égbolt helyszínekkel kapcsolatban. Mint írják, a Science Advances 2016-ban végzett tanulmánya szerint az Egyesült Államok és az európai polgárok többsége nem látta a Tejutat a mesterséges fények miatt.

A cikk a Hortobágyi Nemzeti Park kapcsán említést tesz a Kilenclyukú Hídról és a világörökségi helyszínről; a vadon élő állatok, vándorló madarak és éjszakai rovarok védelméről, valamint a párszorhagyományokról is.

A Hortobágyi Nemzeti Park elsősorban két megfigyelőhelyet javasol azoknak, akik az éjjeli égboltot szeretnék csodálni.

Az egyik a Balmazújváros és Tiszacsege közötti közúton található madármegfigyelő torony. A torony szabadon és ingyenesen használható, a környező puszta viszont védett, belépni tilos. Ez a hely kiváló megfigyelő pont az esti darubehúzáshoz is. A darvak ezrei itt repülnek keresztül alkonyatkor (16 és 17 óra között), amikor a nappali táplálkozóhelyekről a Hortobágy-halastavi éjszakázóhelyeikre tartanak. Naplemente után pedig előtűnnek a csillagok a zavaró fényektől mentes égbolton.

Jól lehet látni a csillagokat a Hortobágy-Halastónál is. A Kisvasút indítóállomása előtti tér szabadon látogatható, alkonyat után innen is élvezhető a zavaró fényektől mentes hortobágyi égbolt – áll a HNP honlapján.