Kiemelt szerepe van Magyarországnak a kerecsensólymok védelmében

Nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferencia házigazdája volt Magyarország. Az online eseményen 4 kontinens 25 országából több mint százan vettek részt. Az egyik szervező, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint a rendezvény célja az európai kerecsensólyom-állomány természetvédelmi helyzetének felmérése, valamint az Európai Unió 2006-ban elfogadott kerecsensólyom-védelmi tervének felülvizsgálata volt. Az esemény a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társszervezésében, a Grassland-Hu Life integrált projekt részeként valósult meg.

Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ 2. legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében.

A konferencia első napján az európai elterjedési terület országainak szakemberei ismertették az állományok természetvédelmi helyzetét Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Moldovában és Nyugat-Romániában. Bulgáriában az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően ismét megtelepedett és sikeresen fészkel a kerecsensólyom, ami a kilencvenes évek végén tűnt el az ország fészkelő fajai közül.

A beszámolók alapján a közép-európai állomány 350-400 párra tehető 2021-ben, ami lassan emelkedő trendet mutat.

A kelet-európai, elsősorban ukrán és orosz állományokról nincs naprakész információ, de a korábbi adatok és trendek ismeretében valószínűleg nem éri el a 200 párt. A közép-európai állomány növekedése különösen annak fényében örvendetes, hogy a nyolcvanas évekre a faj majdnem eltűnt a régióból.

A szakemberek megállapították, hogy a jelenlegi növekedés jelentős mértékben az elmúlt évtizedben kihelyezett fészkelőládáknak, a veszélyes oszlopok szigetelésének, valamint a fészkek és az élőhelyek védelmének köszönhető.

Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában az Európai Unió Life Nature programjai adtak támogatást a kerecsensólyom-védelmi programoknak.

Több előadás foglalkozott az orosz, illetve a kirgiz állományokkal. Folyamatban van a különleges színezetű altaji sólyomnak, vagyis a kerecsensólyom egyik színváltozatának a visszatelepítése az Altaj-hegységben. A nyugati, európai és a keleti, ázsiai kerecsensólymok közötti genetikai rokonságot vizsgáló kutatás fontos eredménye, hogy a 2 populáció közötti genetikai eltérés olyan szintű, ami akár a külön fajba sorolásukat is indokolhatja. A nyugati kerecsensólyom-állomány nagysága nem éri el az ezer párt.

A közvetlen veszélyek, mint például az áramütés a veszélyes középfeszültségű oszlopokon, a mérgezés és a lelövés még mindig áldozatokat szednek, bár a természetvédelmi programoknak köszönhetően a korábbiaknál kisebb mértékben.

A konferencia második napján elhangzott, hogy az elkövetkező hónapokban elkészül az európai fajmegőrzési akcióterv megújítása, amelyet Magyarország terjeszt fel az Európai Bizottságnak. Hivatalos elfogadása 2022 végén vagy a következő év elején várható.