Szénhidrát, víz és csokis tej

A fenti három tétel a világbajnokságon résztvevő játékosok legfőbb táplálékai. Rájuk különösen igaz, hogy "az vagy, amit megeszel". A helyes vagy helytelen táplálkozás mérkőzéseket dönthet el.

Gondolhatnánk, hogy a táplálkozás tervezése csak annyiból áll, hogy mit esznek a játékosok mérkőzések előtt és biztosan van valami titkos kotyvalék, ami felturbózza őket pályára lépés előtt. Ez nem igaz. A tervezési folyamat már sokkal hamarabb elkezdődik. A legfontosabb, hogy az utazás hogyan hat a játékosokra és mit fognak enni, amikor megérkeznek. Egy ilyen távoli kultúránál az is kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e mit enniük, lesz-e olyan, ami megfelelő. Brazíliában (és sok más helyen) az ételmérgezés sem elhanyagolható faktor. 2006-ban például a Tottenham Hotspurs 10 játékosa dőlt ki miatta egy nagyon fontos mérkőzés előtt.

Mivel Brazília elég nagy, nem csak egyszeri utazásról van szó, hanem a mérkőzések közötti ingázásról is. Ezt tetézi, hogy még az éghajlat is eltérő lehet két helyszín között. A repülés alatt köztudottan kiszáradunk és a testünk súlyának 2%-át elveszítjük. Ezt nagyon fontos a meccsek előtt elkerülni, megelőzni. Éppen ezért óránként 15-20 ml extra folyadékbevitel szükséges. A legjobb a víz és a gyümölcslé, viszont kerülni kell a teát, a kávét, hiszen ezek tovább rontják a helyzetet.

A mérkőzések előtt a játékosoknak szénhidrátban gazdag élelmiszert kell fogyasztaniuk. Ez az az energiabomba, ami 90 percen át  biztosítja az "üzemanyagot". A legjobb a zabkása, a tészta vagy a rizs.

Mivel a hőmérő higanyszála gyakran kúszik 30 fok felé, a mérkőzés szüneteiben is szükséges, hogy megfelelő folyadékhoz jussanak a csapatok. Nem véletlenül szoktak narancsot fogyasztani. A mérkőzés utáni sörözős ünneplést pedig el kell felejteni. Miután elhagyták a pályát, körülbelül 1 órájuk van arra, hogy a szénhidrátot pótolják, mert csak akkor lesz erejük a következő bevetésre. Az egyik legjobb módszer a csokis tej fogyasztása.