2011.07.22. 11:31
Jegyzet: Frank-enstein
<em>Ha mi, magas frankárfolyam sújtotta nemzetek, egy kicsit is barbárabbak lennénk itt, Európában, már lehet, hogy rég felmasíroztunk volna regimentjeinkkel a svájci határra, hogy, gyerekek, lassan a testtel a lóvétokkal, annyit hallani róla, hogy sokan már franciásan fhan-nak mondjuk, holott frank az, jó magyarusul, kérem.</em> <strong>Fábián György jegyzete</strong>
Ha mi, magas frankárfolyam sújtotta nemzetek, egy kicsit is barbárabbak lennénk itt, Európában, már lehet, hogy rég felmasíroztunk volna regimentjeinkkel a svájci határra, hogy, gyerekek, lassan a testtel a lóvétokkal, annyit hallani róla, hogy sokan már franciásan fhan-nak mondjuk, holott frank az, jó magyarusul, kérem. Fábián György jegyzete
Az euró, meg maga az Európai Unió is, sok szeget üt a fejekbe manapság, magunknak, európaiaknak is. Hogy van az, emberek – tesszük fel magunkban laikusként a kérdést –, hogy a „testvér lészen minden ember” jegyében, az intelligencia bődületes vívmányaként létrehoztuk az egyesült Európát, s ez a tündéri csodalény, most, a válság szántotta három esztendő után, megremeg, és hasadozó bőre alól előkandikál a frankensteini kreatúra. Miközben onnan, ahonnan maga a válság kirobbant, és ragályként futott szét az egész világon, nem nagyon hallani olyat, hogy a dollár végelgyengülni készül, azt meg végképp nem, hogy szétesőfélben az Egyesült Államok.
Mi, okos európaiak kimunkáltunk egy nagyívű konstrukciót, amely szép, nagy, tudományos és elvszerű. S lassan rájövünk: esetleg nem ártana, ha működne is. Mert attól tarthatunk, a mai világversenyben ez a mostani teljesítmény kevés lesz.
