Debreceni Egyetem: Kutatás-fejlesztés uniós pályázati forrásból

Debrecen - Összesen csaknem 3 milliárd forint uniós pályázati forrást nyert a Debreceni Egyetem több kutatócsoportja a kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javítására. A Tudományegyetemi Karokon 4, az Orvos- és Egészségtudományi Centrumban pedig további egy kutatócsoport kezdheti meg munkáját. Az új forrás lehetőséget biztosít a legkorszerűbb kutatás-módszertani tapasztalatok bevezetésére a gyakorlati életben és az oktatásban, de lehetőséget teremt a nemzetközi kapcsolatok további erősítésére is. A fejlesztéseknek köszönhetően a kutatási projektek résztvevői reményeink szerint bekapcsolódhatnak az Európai Unió 7. Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába (FP7), valamint a Horizon 2020-ba (FP8) is.

- Ahhoz hogy a felsőoktatási intézmények saját bevételt termeljenek, versenyképesnek kell maradniuk a hazai és nemzetközi kutatási piacon. Jelenleg kizárólag az ilyen jellegű pályázatok alkalmasak az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztésére - mondta Dr. Fábián István. A Debreceni Egyetem rektora hozzátette: a pályázatok nem pótolják az állami támogatások jelentős beszűkülése miatt kiesett bevételt, hiszen azok működésre nem, kizárólag fejlesztésre fordíthatóak.

A nyertes projektek

Célzott kémiai és biológiai alapkutatások környezeti szennyezők felszámolására (ENVIKUT)

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0043

Szakmai vezető: Dr. Joó Ferenc

Az ENVIKUT projekt keretében a résztvevők olyan összehangolt kémiai, biológiai és fizikai kutatásokat folytatnak, amelyek új és hatékony eljárások alapjainak kidolgozásához vezethetnek a környezetbe jutó szerves és szervetlen szennyezések, köztük kiemelten a gyógyszerek és maradványaik, halogénezett szénhidrogének és fenolok, toxikus fémek és fémvegyületek lebontásához, illetve eltávolításához. A kutatások széles körére jellemző, hogy a szennyező molekulák kémiai reakcióitól a bakteriális lebontás lehetőségének kutatásig terjednek, ezeket nagy érzékenységű analitikai valamint toxicitási vizsgálatok, illetve a szükséges új módszerek kidolgozása egészíti ki. A projekt az MTA Atommagkutató Intézetének konzorciális közreműködésével összesen 899.600.000 Ft európai uniós támogatásból hazai társfinanszírozással valósul meg.

Intelligens funkcionális anyagok: Mechanikai, termikus, elektromágneses, optikai tulajdonságaik és alkalmazásaik

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0036

Szakmai vezető: Dr. Kéki Sándor

Nagyon régi igénye a kutatóknak, hogy az általuk előállított anyagok reagáljanak a környezeti változásokra. Az igazi áttörést a szintetikus „intelligens” anyagok kifejlesztése hozhatja el (alakemlékező anyagok, öngyógyuló műanyagok). Ennek eredményeként olyan anyagok birtokában lehetünk, amelyek képesek önmagukat megjavítani és/vagy önállóan alkalmazkodhatnak a külvilághoz. Az intelligens anyagok tervezése, előállítása és vizsgálata rendkívül komplex feladat. Ahogyan a mintául szolgáló élő rendszerek vizsgálata sem képzelhető el a különböző, egymástól látszólag távol elhelyezkedő tudományterületek szoros együttműködése nélkül, az intelligens anyagok tanulmányozása sem képezhet kivételt ez alól. A projekt során új, értékes eredmények elérésére az alábbi kutatócsoportok összehangolt munkája nyújt garanciát: Polimer és periódikus rendszerek, Modern funkcionális anyagok, Optoelektronikai, Nanofilmek és nanorészecskék, Szerkezeti anyagok és Orvos-biológiai anyagtudományi kutatócsoport. A projekt lehetőséget biztosít továbbá fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók képzésére, valamint a nemzetközi szintű kooperációra is. Az elnyert támogatás összege 797.692.000 Ft.

Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041

Szakmai vezető: Dr. Kalmár Ferenc

Az utóbbi évtizedekben a világ energiafogyasztása folyamatosan növekszik, míg a rendelkezésre álló energiahordozók kifogyóban vannak. Ezért az Európai Unió számos irányelvet fogadott el, amelyek célja az energiahatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése, illetve a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása. Az alapkutatási projekt kutatási területe rendkívül összetett és számos szakterületre terjed ki. Éppen ezért szükséges munkacsoportok kialakítása az alábbi részterületeken: épületenergetika, épületgépészet, intelligens épületek, biomassza, vízgazdálkodás, környezetvédelem, éghajlat, költség-optimum, környezetjog, társadalomföldrajz és épületinformatika. A munkacsoportok egy-egy vezető hazai, illetve külföldi kutató iránymutatása mellett önálló, de szervesen összetartozó projekteket valósítanak meg. Az alapvető cél olyan ajánlások megfogalmazása Magyarország számára, amelyek hozzájárulnak az energiastratégia optimális alkalmazásához, illetve a Horizont2020 céljainak eléréshez. A DEnzero projekt 498.939.410 forint európai uniós támogatásból hazai társfinanszírozással valósulhat meg, amelyből a Debreceni Egyetem támogatása 458.905.466 Ft.

Alap- és alkalmazott kutatások hallássérültek internetes beszédfejlesztésére és az előrehaladás objektív mérésére

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0002

Szakmai vezető: Dr. Sziklai István

A projekt egyik célja a hallássérültek beszédmegértését és beszédtanulását elősegítő olyan összetett rendszer kifejlesztése, amely a hallássérültek beszédmegértését és beszélni tanítását az eddig ismert módszereknél hatékonyabban tudja támogatni. A projekt előzménye a Debreceni Egyetemen kidolgozott audiovizuális transzkóder a hang vizualizálására, és a Miskolci Egyetemen kifejlesztett „beszélő fej” (az artikulációt megjelenítő háromdimenziós fejmodell). Hasonló fejlesztések már léteznek a világon, de a projektben elérni kívánt eredménnyel ellentétben nem mutatják meg a szavak helyes artikulációját, így alkalmazásuk nehézségekbe ütközik. A projekt gyakorlatban is hasznosítható célja egy komplex rendszer létrehozása, amely a beszédfolyamat audio-vizuális megjelenítését szolgáltatja, egyrészt a beszéd hangképeinek, másrészt az artikuláció vizuális megjelenítésével, egy oktatási keretrendszerbe foglalva. A technológia részben nyelv-független, és könnyen adaptálható idegen nyelvekre. A rendszer terjesztése az interneten történik majd, szabad hozzáférésű alkalmazásban. A projekt 481.206.268 forintos uniós forrásból valósul meg.

HPC-NVL: Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium

TÁMOP-4.2.2/C-11/1/KONV-2012-0010

Szakmai vezető: Dr. Gál Zoltán

2011 áprilisában állt munkába a Debreceni Egyetemen (a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem mellett) az ország legnagyobb teljesítményű számítógépe, amely európai színvonalú hátteret biztosít a számításigényes tudományos feladatok hazai megoldásához. A három szuperszámítógép különböző, ennek ellenére az erőforrások egy egységet alkotnak, mivel nagy sebességű optikai hálózat kapcsolja őket egymáshoz. A mostani projekt (amely folytatása a 2011-ben megvalósult rendszernek) 2014 végéig tart. Célja, hogy a közelmúlt beruházásai nyomán megújult országos, felsőoktatási szuper-számítógépes infrastruktúra használhatósága és kihasználtsága mind a három nagy vidéki helyszínen a lehető legmagasabb szintre emelkedjen. Ehhez virtualizációs megoldásokkal a három gép egyetlen nagy teljesítményű, több ezer processzoros számítógépként lesz használható a kutatók számára. A projekt összköltsége 750.000.000 Ft, amelyből a Debreceni Egyetemen elvégzett kutatási munka értéke 170.000.000 Ft.