A járványhelyzetben is volt igény a békéltetésre

Az előző év januárjától átszabott békéltető testületek minden nehézség ellenére az egész országban zavartalanul működtek 2020-ban.

Több mint tízezer ügyben fordultak a fogyasztók a kamaráknál működő alternatív vitarendezési fórumokhoz,

ezek közül több mint 1500 eljárás végződött a vásárló és a cég közötti egyezséggel, míg 1300 ügyben a vállalkozásoknak megfogalmazott szakértői, testületi ajánlásokból csaknem hetvenszázalékos volt a teljesítési arány – összegezte a Magyar Nemzetnek az eddigi tapasztalatokat Keszthelyi Nikoletta.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett:

a hazai fogyasztóvédelemben a hatóság mellett alternatív lehetőségként a peren kívüli vitarendezést biztosító békéltető testületek járnak el,

amelyek tavaly egy átgondolt jogalkotási folyamat eredményeként megerősítést kaptak.

Mint mondta, a vállalkozásoknak már több mint öt éve kötelező részt venniük a békéltető eljárásokban, amelyek minden magyar fogyasztónak ingyen és a bírósági útnál gyorsabban hozhatnak megnyugtató megoldást, mivel alapvetően a felek közötti egyezség elősegítésére törekednek az egyszerű szabályok mentén.

„Tavaly óta a megyei kereskedelmi és iparkamaráknál működtetett békéltető testületek az egységes joggyakorlat érdekében összehangoltan, egységesített eljárási szabályzat szerint működnek” – mutatott rá Keszthelyi Nikoletta.

A szakminisztérium gyűjtése szerint a békéltető testületekhez beérkezett kérelmek, valamint a megoldott ügyek száma a koronavírus-járvány idején sem csökkent tavaly.

„Ugyan a felek közötti egyezség a fogyasztó és a vállalkozás képviselőjének személyes jelenlétében jöhet létre a leghatékonyabban, a járvány miatt a testületek jelentős számú ügyet írásban voltak kénytelenek lefolytatni. A korlátozott lehetőség ugyanakkor nem befolyásolta az egyezségek arányát, a tárgyalt ügyek számát, ez jól mutatja a rendszer professzionális és eredményes működését” – állapította meg a helyettes államtitkár.

Úgy folytatta: a békéltető testületek megyei szinten is hatékonyan együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatósággal. Tavaly több mint félezer ügyben jelezték, ha egy eljárásba bevont vállalkozás nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének – ezekben az esetekben a hatóság mérlegelés nélkül bírságot szabott ki a mulasztó cégekre. Egy-egy megye fogyasztóvédelmi szervei kölcsönösen tájékoztatják egymást a környékbeli jogsértésekről, ennek köszönhetően a tapasztalatok szerint a hatóság és a békéltető testületek együttműködésével eredményesen lehet tisztítani a piacot területi szinten is.

A leggyakrabban előforduló esetekről a tárca azt közölte, hogy hasonlóan a korábbi évekhez, 2020-ban is a jótállással, szavatossággal kapcsolatos kérelmek tették ki az ügyek jelentős részét – csaknem felét – a békéltető testületeknél. E téren tipikus volt, amikor a vásárló a javítás alatt álló termék esetén elhúzódó várakozás miatt kérte a testület segítségét.

Emellett jellemzőek a webáruházakkal, internetes vásárlással összefüggő ügyek – ezeknél úgy tapasztalták, a hatósággal való együttműködésnek kiemelkedő jelentősége van. Szintén gyakran fordulnak elő a lábbelikkel kapcsolatos panaszok: leginkább a nem megalapozott szakvélemények okoztak problémát a vásárlóknak.

„A jótállási szabályok ez év januártól hatályos, átfogó megújításával a vásárlók hatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket a kereskedőkkel szemben”

– jegyezte meg a helyettes államtitkár, kitérve arra is, hogy csökkentek a testületek és a vállalkozások adminisztratív terhei, mivel az ügyeket cégkapun keresztül intézik, illetve a fogyasztónak is van lehetősége az ügyfélkapun keresztül eljárást kezdeményezni.

Keszthelyi Nikoletta hangsúlyozta: a minisztérium elkötelezett az alternatív vitarendezés, a békéltető testületi rendszer további szakmai fejlesztése mellett.

Harmadával többször keresték fel a GVH-t

Vastag dossziét gyűjtött a megoldott ügyekről a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is a pandémia idején, amikor 51 versenyfelügyeleti eljárást zártak le, amelyből 29 fogyasztóvédelemről, 14 összefonódás ellenőrzéséről szólt, négy-négy ügy tárgya pedig erőfölény, illetve versenykorlátozó megállapodás vizsgálata volt, miközben összesen 64 összefonódást hagytak jóvá. Gyorsjelentéseket vezet be a hivatal: az első, múlt heti közlés szerint 2020-ban 1441 panaszt és 108 bejelentést nyújtottak be állampolgárok és vállalkozások versenyhivatali vizsgálatra – ez az előző évhez képest több mint 33 százalékos növekedést jelent. Azt is jelezték, hogy a 2004–2019 közötti időszakban az Európai Unió tagállamai közül Magyarország a harmadik legtöbb kartell- és erőfölényes ügyet indította. Ezek közül az áremelkedéssel járó kartellek 2013 és 2018 közötti felszámolásával 150 milliárd forintnál több maradt a fogyasztók zsebében – ismertette a versenyhivatal.