Hiába növekednek és adósodnak el masszívan, Románia nem előzte meg Magyarországot

Minden olyan állítás, amely azt valószínűsíti, hogy Románia megelőzte volna Magyarországot, erősen túlzó, sőt félrevezető, de kétségtelen, keleti szomszédunk óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben, így ma már Görögország vagy Szlovákia előtt áll a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP alapján – írja a Világgazdaság. 

Magyarországot azonban ezzel együtt sem érte be. 

A magyar gazdasággal szembeni növekedési többlete a 2010 és 2021 között eltelt időszakban úgy volt 2,5 százalék, hogy közben a román állam folyamatos eladósodáson ment keresztül: míg Magyarország a járvány berobbanásáig eltelt időszakban 15 százalékkal csökkentette a GDP-arányos adósságrátáját (80-ról 65,5 százalékra), addig ez Romániában a konjunktúra évei alatt is nőtt (5 százalékkal). 

Emiatt a két ország közötti különbség az adósságráta alapján a 2010-es 50 százalékról tavaly 30 százalékra csökkent. Ráadásul keleti szomszédunk már 2019-ben, egy évvel a maastrichti kritériumok felfüggesztése előtt túlzottdeficit-eljárás alá került a pazarló költségvetése miatt.

De nem csak a GDP-ben járunk előbbre: a svájci IMD versenyképesség-kutató intézet legfrissebb rangsora szerint, míg Magyarország a 39. legversenyképesebb ország, addig Románia az 51. A két helyezéshez igencsak közeli eredményt mutat a humán tőke mérésére gyakorta használt emberi fejlettségi index (HDI) 2019-es listája is, amely szerint mi a 40. legfejlettebbek vagyunk, Románia a 49. 

Magyarország mind a születéskor várható élettartamot, mind az iskolában eltöltött évek számát vizsgálva magasabb értékkel rendelkezik.

Nagyon eltérő a két országban a GDP felhasználásának a szerkezete – világított rá a VG-nek Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója, arra reflektálva, hogy a román gazdaság egy mutatóban viszont rendszeresen a magyar fölé kerekedik, ez pedig a fogyasztás. Az Eurostat által közölt GDP-statisztika szerint 2021-ben a háztartások egy főre jutó fogyasztása (folyó vásárlóerő-paritáson) 28 százalékkal magasabb volt Romániában, mint Magyarországon. A két ország 2014-ben állt nagyjából egy szinten e téren, azóta szinte megállás nélkül nyílt a rés Románia javára. 

Vagyis Romániában nemcsak hogy a GDP kisebb részét teszi ki az export és az import, hanem a román áru- és szolgáltatás-külkereskedelem is deficites. Másodsorban, 2018 óta Magyarországon magasabb a GDP-arányos beruházási ráta. Ezzel szemben a román bruttó hazai termék nagyobb hányadát fordítják fogyasztásra

 – magyarázta az elemző, hozzáfűzve, hogy ezzel összhangban tavaly az egy alkalmazottra jutó bruttó kereset vásárlóerő-paritáson több mint 26 százalékkal volt magasabb Romániában, mint Magyarországon. 

Ugyanakkor fontos jelezni, hogy 2017 óta a munkavállalók bérterhe keleti szomszédunknál brutálisra duzzadt, miután az adórendszert teljesen átalakították, és a román dolgozók fizetik az összes tb-járulékot: a fizetésük több mint 40 százalékát kell befizetniük az államkasszába. 

A román átlagbér egyébként az ország statisztikai hivatalának legutóbbi, áprilisi adatai szerint 3967 lej, azaz 323 ezer forint volt, ami elmarad a KSH által legutóbb pénteken közölt 349 ezer forintos hazai átlagtól.

Az eltérő gazdaságszerkezet eredménye az is – mutatott rá Matheika Zoltán –, hogy az ipart tekintve Magyarország jócskán Románia előtt jár, miután az egy lakosra jutó hazai feldolgozóipari termelés több mint a kétszerese a romániainak, a hozzáadottérték-alapú feldolgozóipari termelékenység pedig 2019-ben 70 százalékkal meghaladta a romániait. Igaz, Magyarország előnye mindkét mutató esetében trendszerűen csökken.

Borítókép: Illusztrációfotó / Shutterstock