Kapcsolatok

2 órája

Szijjártó: fontos nemzeti érdek a magyar–orosz gazdasági együttműködés fejlesztése (videó)

Nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek a gazdasági együttműködés fejlesztése Magyarország és Oroszország között a nemzetközi szankciók által nem érintett területeken, ahogy mindenki más is ezt teszi, csak a többség leginkább titokban bizniszel az oroszokkal – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

MW

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) a 15. Magyar–Orosz Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésén a Puskás Arénában 2024. szeptember 20-án

Forrás: MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–orosz gazdasági együttműködési bizottság ülését követően arról számolt be, hogy Európában ma rendkívül nehéz idők járnak, a 2015 óta tartó migrációs válság és a 2022-ben kitört ukrajnai háború komoly kihívások elé állította a kontinenst, amelyekre nem sikerült megtalálni a helyes válaszokat.

Rámutatott, hogy a gazdasági teljesítmény helyett csak a bizonytalanság növekszik, az a korábbi modell pedig összeomlott, amely a nyugati technológiák és a keleti energiahordozók kombinációjára épült.

Ennek kapcsán figyelmeztetett a világ újbóli blokkosodásának a kockázataira is, amin hazánk a múltban sokat veszített szavai szerint.

„Mi, magyarok azt akarjuk, hogy itt a szomszédban, Ukrajnában a háború mielőbb véget érjen, mi békét akarunk” – szögezte le.

Úgy vélekedett, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem működnek, ráadásul az európai cégek és országok egy jelentős része bár kerülőúton, de továbbra is fenntartja a gazdasági együttműködését.

„Mi sem értünk egyet a szankciókkal, viszont mivel európai jogszabályokban jelennek meg, tiszteletben tartjuk őket természetesen” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány akkor szokott vétózni, ha egy adott európai uniós javaslat súlyosan sértené a nemzeti érdekeket.

„Ugyanakkor a szankciók által nem érintett területeken az a célunk, hogy Magyarország és Oroszország gazdasági együttműködése fejlődjön. Ez a nemzetgazdasági érdekünk, nemzetbiztonsági érdekünk és a nemzetstratégiai érdekünk is” – hangsúlyozta.

„Itt szeretném kiábrándítani az idealistákat, mivel a helyzet az, hogy Európában mindenki ezt teszi (…) A különbség köztünk és a többiek között általában az, hogy mi őszintén és nyíltan beszélünk is erről a kérdésről” – jegyezte meg.

„Egész Európa bizniszel az oroszokkal, csak ezt elég sokan letagadják, nekünk erre nincsen szükségünk” – folytatta.

Szijjártó Péter az orosz egészségügyi miniszterrel, Mihail Murasko közös sajtóértekezletén érintette az energetikai kérdéseket is. Üdvözölte, hogy tárgyalópartnere biztosította arról, hogy Moszkva továbbra is elkötelezett a Magyarország földgáz- és kőolajellátását garantáló szerződések betartása mellett.

„Köszönetet mondtam neki azért, hogy az ellenséges nemzetközi környezet és a folyamatos támadások dacára az orosz energia-együttműködés stabilan áll a lábán” – tudatta.

Tájékoztatása szerint a Török Áramlat vezetéken idén már 5,3 milliárd köbméter földgáz érkezett, s ez szinte felér a tavalyi egész éves mennyiséggel. Kifejtette, hogy ezen szállítási útvonal jelentőségét még inkább erősíteni kívánja a kormány, hiszen ennek köszönhető az is, hogy hazánkat nem fogja érinteni az ukrajnai tranzit kiesése sem.

Bejelentette, hogy megegyeztek az MVM és a Gazprom együttműködésének további bővítéséről, hogy a magyar vállalat nagyobb szerephez juthasson a regionális gázkereskedelemben.

Kitért arra is, hogy idén 3,2 millió tonnányi kőolaj érkezett a Barátság vezetéken keresztül, és a magyar és az orosz vállalati szereplők rugalmassága lehetővé tette az ellátás biztonságának fenntartását annak ellenére is, hogy ezt veszélyeztető intézkedések születtek a közelmúltban, illetve hogy az EU „magasról tett” arra, hogy mi történik.

A paksi bővítés kapcsán arról számolt be, hogy újabb mérföldkőhöz ért a folyamat, már több mint ezren dolgoznak a helyszínen, köztük amerikai, német és francia alvállalkozók alkalmazottai is, idén pedig az első beton is a földbe kerülhet.

A miniszter nagy vállalati sikerekről tett jelentést a mezőgazdasági szektorból, miután mára egy magyar cég bekerült Oroszország öt legnagyobb takarmánygyártója közé, így a helyi takarmánypiacnak már tíz százalékát magyar vállalati forrásokból fedezik.

Emellett a nyugat-európai szállítások visszaszorulásával a magyar élőállatszállítás is rendkívül megnőtt Oroszország irányába, és előző héten újabb engedélyeket hagytak jóvá a baromfiexport bővítésére, és egy szentpétervári húsüzem fejlesztéséhez is magyar gépeket és technológiákat vásároltak.

Rámutatott, hogy a Richter stratégiai szerepet játszik Oroszországban a gyógyszerellátásban, több mint tízmillió pácienst lát el a cég az országban, ami 117 milliárd forintnyi bevételt generált.

Hozzátette, hogy megegyezés született az onkológiai és sugárterápiás együttműködés fejlesztéséről is, és megkezdődtek az egyeztetések a vektorvakcinák magyarországi gyártásáról.

Végül közölte, hogy megállapodást írtak alá a felsőoktatási együttműködésről is, így jövőre sor kerülhet az első magyar–orosz rektori konferenciára, továbbá létrejön egy magyar–orosz egyetemi szövetség, és továbbra is évi kétszáz orosz hallgató tanulhat majd ösztöndíjjal hazai egyetemeken.

A kormány támogatja a magyar–orosz vállalatközi együttműködések építését

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–orosz üzleti fórumon elmondott beszédében üdvözölte, hogy az orosz kormány támogatja a magyar cégek piacra lépését és helyi partnerekkel való együttműködését. Azt pedig, hogy erre komoly igény van, szerinte tanúsítja, hogy a mostani rendezvényen 78 vállalat képviseletében 173-an vesznek részt.

„Jól tudjuk azt, hogy most nem a legkönnyebb gazdasági együttműködést, vállalatközi együttműködést építeni. Ennek nem politikai oka van, hanem a nemzetközi környezetből fakadó” – jelentette ki.

Azonban szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy van mégis néhány olyan versenyelőny, ami nekünk, magyaroknak megvan, másoknak nincsen, és ez segítséget jelenthet abban, hogy a nemzetközi vetélytársaiknál nagyobb előnyöket szerezzhessenek az oroszokkal való gazdasági együttműködésből

– tette hozzá.

Elsőként az őszinteség lehetőségét említette, hangsúlyozva, hogy a magyar vállalatoknak soha nem kell letagadniuk, hogy orosz partnereket keresnek a gazdaságban, mert „ez itthon nem politikai szitokszó”. „Mi őszinték vagyunk: azt csináljuk, amit mondunk, azt mondjuk, amit csinálunk” – fogalmazott.

A második szerinte az, hogy az OTP továbbra is hangsúlyosan jelen van Oroszországban, így miközben más országok vállalatai számára problémás lehet a pénzügyi tranzakciók végrehajtása, ez a hazai cégek számára nem jelent kihívást.

Fontos zászlóshajónak nevezte a Molt is, amely nemcsak kereskedelmi, hanem beruházási jelenlétet is fenntart Oroszországban, s kőolajkitermelésének jelentős része is az ottani tevékenységéhez fűződik.

Kitért az újabb mérföldőhöz közelítő paksi bővítésre is, amely projektben szintén további lehetőségek juthatnak magyar szereplőknek is.

Szijjártó Péter közölte, hogy az igen nehéz körülmények ellenére az elmúlt időszakban óriási sikereket értünk el a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Ezt példázza, hogy egy magyar cég bekerült Oroszország öt legnagyobb takarmánygyártója közé, piaci részesedése már meghaladja a tíz százalékot. Emellett a nyugat-európai szállítások visszaszorulásával a magyar élőállatszállítás is rendkívül megnőtt Oroszország irányába, és előző héten újabb engedélyeket hagytak jóvá a baromfiexport bővítésére.

Érintette az egészség- és gyógyszeripart is, rámutatva, hogy a Richter már több mint tízmillió pácienst lát el Oroszországban, ebből több mint százmilliárd forintnyi bevételhez jutva tavaly. A protézisgyártás terén is sikerült megközelíteni a húszszázalékos piaci részesedést tájékoztatása szerint.

„Mindez azt mutatja, hogy a rendkívül nehéz körülmények dacára, a politikai nyitottság és a jó politikai együttműködés eredményeként és következtében van lehetőség arra, hogy a turbulens körülmények mellett is magyar vállalatok orosz partnereikkel együtt sikereket tudjanak elérni” – mondta.

„Magyarország kormánya továbbra is minden lehetséges támogatást megad önöknek ahhoz, hogy az orosz vállalati partnereikkel együttműködést építsenek, hogy az orosz piacon termékeikkel, illetve szolgáltatásaikkal megjelenjenek” – tette hozzá.

„Pontosan tudjuk azt is, hogy a fizikai eljutás, az áruk és akár a szolgáltatások eljutása is Oroszországba ma nehézségekbe ütközik, ugyanakkor dolgozunk egy olyan megoldáson egy regionális partnerünkkel, amely rövid időn belül hatalmas versenyelőnyt fog tudni jelenteni” – folytatta.

A miniszter arról is beszámolt, hogy Európa nehéz időszakot él, a biztonsági válságok rendkívüli módon megnehezítik a gazdasági és vállalati működést is, ráadásul a mai helyzet a világ újbóli blokkosodásának veszélyével is jár, ami teljesen ellentétes lenne Magyarország érdekeivel.

„Mi ugyanis olyan, szárazföld által körülzárt, Európa szívében elhelyezkedő ország vagyunk, amelynek alapvető érdeke a kereskedelem és a határon átnyúló gazdasági együttműködések szabadsága” – húzta alá.

Ennek kapcsán bírálta az ukrajnai háborúra válaszul elrendelt szankciókat is, amelyek szerinte több kárt okoztak az Európai Uniónak, mint Oroszországnak. Majd rámutatott, hogy ezek a büntetőintézkedések azért is eredménytelenek, mert a gazdasági szereplők egy nagy része megtalálja a kikerülésük módját.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában