emlékezet

2021.01.09. 18:21

Semmi nem tudja feledtetni az enyedi apokalipszist

1849. január 8-ról 9-re virradó éjjel a feltüzelt oláhság megtámadta Nagyenyedet, közel ezer magyart lemészárolva a városban.

Balázs D. Attila

Forrás: Élő Székelyföld

Semmi nem tudja feledtetni az enyediekkel, hogy 172 éve a románság megtámadta a város védtelen lakóit az éj leple alatt. Nagyenyed történetének legszomorúbb napjára mindössze a várfalon megbúvó – máig – szűkszavú tábla emlékeztet, amin csak a magyarellenes pogrom dátuma szerepel: MDCCCXLIX Január 8. Ez a nap követelte forradalmunk és szabadságharcunk legnagyobb magyar civil veszteségét.

A nagyenyedi magyarirtásnak mintegy 800–1000 főnyi halálos áldozata volt, ám ugyanennyien fagytak meg a kegyetlen télben. A szörnyűségek 1849. január 8. éjszakáján kezdődtek, és általánossá január 9-én váltak. A tetőpont pedig január 10-én volt, de a fosztogatás és gyilkosságsorozat csak 17-én fejeződött be.

Szilágyi Farkas majdani református lelkész így emlékezett vissza az enyedi Szent Bertalan éjszakára: Amint a román csőcselék betört a városba és felgyújtotta az első épületeket, „kezdetét vette a lövöldözés, az ablakok és kapuk betörése, a rablás és ordítozás, a megtámadottak rémes sikoltozásai és jajveszékelései, olyan pokoli lárma, melynek hallatára az ember testében a vér megfagyott”. A dúlás alvilági hangjai még a több mint 20 kilométerre fekvő Mihálcfalván is hallhatóak voltak.

A fosztogatás és vérontás látványától megrészegült oláh csőcselék kit doronggal vert agyon, kit lándzsával szúrt keresztül, kit eltaposott, kit agyonlőtt. A lakóházak kifosztásán és felgyújtásán túl nem kímélték a templomokat sem. A református templomban összetörték az úrasztalát, az orgonát, a padokat, a karzatot. Elpusztították a Bethlen Gábor által 1622-ben alapított református kollégium épületét annak híres könyvtárával együtt, és kigyulladt a református püspöki levéltár is, felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatványok vesztek oda. Nem járt jobban a katolikus minorita templom és rendház épülete sem. Ugyanazt az őrült pusztítást vitték végbe itt a mócok, mint a református egyház épületében.

A kegyetlenkedések főkolomposairól utcák, intézmények, sőt települések vannak elnevezve, többüknek szobrot is állított Románia. A Magyarország és Erdély uniója ellen fellázadt császárhű románok 1848–49-ben 7500–8500 magyart mészároltak le különös kegyetlenséggel Erdély szerte. Román részről máig nem kértek bocsánatot a szörnyűségekért.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!