Lezsák Sándor: a türk és hun tudatú népek közösségformáló erejét erősíti a Kurultáj

A Kurultájjal az volt a cél, hogy a közép-ázsiai türk, hun tudatú népek közösségformáló erejét próbálja erősíteni

– hangsúlyozta Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Kurultáj és az Ősök napja elnevezésű rendezvény fővédnöke, a Lakitelki Népfőiskola vezetője az eseményt beharangozó sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet beszámolója szerint. A politikus hozzátette: a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány emellett szerte a Kárpát-medencében szervez előadásokat, bemutatókat és kiállításokat, az erdélyi és a délvidéki ősök napját is megtartották, a következő pedig a felvidéki hősök napja lesz.

Lezsák Sándor beszámolt arról, hogy június végén Kirgizisztánban részt vett a turáni államok szövetségének parlamenti közgyűlésén, és azt tapasztalta, hogy a Kurultáj élő valóság, a tekintélye pedig erősödött az elmúlt tizenöt éveben.

Kiemelte, hogy a Kurultáj iránti érdeklődés már nemcsak a hagyományőrzés és a kutatások területén, hanem a diplomáciában, a gazdasági életben és a művészetek terén is erősödik. 

Beszélt arról is, hogy a közelmúltban jelent meg egy ázsiai leveleket és fényképeket tartalmazó kötet, illetve egy kazah szólásokat és mondásokat tartalmazó gyűjtemény is. A következő antológia pedig készülőben van, és 26 nép szerelmes verseit tartalmazza majd. 

A Kurultáj – amely a tudományban, a sportban és a népi diplomáciában öregbíti Magyarország hírnevét – a legnagyobb magyar hagyományőrző ünnep, hiszen itt találkoznak és emlékeznek a magyar közösségek történelemformáló közös őseikre – jelentette ki Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke. Kifejtette: a magyarság vendégül látja az elmúlt években kialakult együttműködések mentén mindazokat a hun és türk tudatú népeket, amelyek kulturálisan, genetikailag, az irodalmukban, önazonosságukban és az élet bármely területén közösséget vállalnak ezzel a szellemi és kulturális közösséggel. Hangsúlyozta:

a Kurultájnak nagyon fontos szerepe van a Kárpát-medencei magyarság kulturális egyesítésében, hiszen itt találkoznak a hagyományőrzők és a látogatók is Erdély, a Felvidék, a Délvidék, Kárpátalja minden magyarlakta régiójából.

Hozzátette: ebben az összefogásban – amelynek Bugac lett a központja – Törökországtól Mongóliáig, Szibériától a Kaukázus vidékéig huszonhét ország vesz részt tudományos előadásokkal, kiállításokkal és kulturális műsorokkal. Rámutatott: a háborús és járványhelyzet megnehezítette ugyan a szervezést, de a magyar kormány – amely tíz éve támogatja az eseményt – segítségével sikerült megvalósítani azt.

Szabó László, Bugac polgármestere elmondta, hogy elkészült a település aszfaltútja, hónapok óta folyik az eseménnyel kapcsolatos építkezés és hetek óta toborozzák az önkénteseket. Kiemelte: nemcsak Bugacnak, Bács-Kiskun megyének, hanem az egész országnak fontos, hogy az ide látogató delegációk és magánemberek élményekkel feltöltődve hagyják el a települést és vigyék az esemény hírét a világba. A sajtótájékoztatón részt vett Kirgizisztán nagykövete is.

Az idei Kurultájon felszólal többek között Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke, Baghdad Amreyev, a Türk Államok Szervezetének elnöke, Necmettin Bilal Erdoğan, az Ethnosport Világszövetség elnöke, Mehmet Süreyya Er, a TÜRKPA elnöke, Azamat Zhamankulov Kirgizisztán kulturális, sport- és tájékoztatási minisztere, Avazjon Karimov, Üzbegisztán sport- és turisztikai miniszterhelyettese, Sultan Raev, a Türksoy elnöke és Bíró András Zsolt, a Magyar Turán Szövetség elnöke, főszervező.

Napjainkra a Kurultáj – Magyar törzsi gyűlés a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé vált, és több mint száz, Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvételével valósul meg, illetve több száz lovas és több ezer gyalogos hagyományőrző (főleg ősi hun, avar és magyar viseletben, páncélzatban) vesz részt rajta.

A Kurultáj a kezdetek óta otthont adott a lovasnomád testvérnépeknek egymás megismeréséhez, hiszen mindannyiunk kultúrájának, nyelvének, táncainak, dalainak szerves részei a lovak, a lovasíjászat és a hozzájuk kapcsolódó vonások, sajátságok. Azért, hogy ezt a kapcsolatot ne csak megmentsék, hanem éltessék is, a Magyar Turán Szövetség idén első alkalommal rendezi meg a lovasíjász-világkupát.

Ennek célja, hogy a testvérnépek képviselői összemérhessék tudásukat, alkalmuk legyen a tapasztalatcserére, és hazatérve tovább mozdíthassák előre ennek a sportnak a felélesztését saját országukban. Az idei első világkupán a magyar házigazdákon kívül Törökország, Kirgizisztán és Kazahsztán legjobb lovasíjászai mérkőznek meg. 

Emellett a világ legnagyobb, 26 méter átmérőjű, hét méter magas jurtájában kapnak helyet a magyar-hun-avar örökséget bemutató régészeti és antropológiai kiállítások, a színpadon népzenei és táltoszenei programokkal várják az érdeklődőket, akik a kézműves vásár portékáiból is válogathatnak. A látogatók évek óta növekvő száma szükségessé tette a rendezvény infrastruktúrájának fejlesztését is. A kétezer fős árnyékolt szabadtéri lelátó mellett baba-mama jurta, játszóház, pihenősátrak, párakapuk és ingyenes ivóvíz is a vendégek rendelkezésére áll. 

Borítókép: Hagyományőrzők lovas felvonulása a Magyar Ősök Napján, a Magyar-Turán Szövetség által szervezett rendezvényen Bugacon 2021. augusztus 14-én, fotó: MTVA/MTI: Faludi Imre 
 

,