2019.08.11. 09:00
Fegyvert keresnek, lőnek
A gyerekek fizikailag nem találkoznak egymással, mégis együtt játszanak az online térben.
Arra figyelmeztetnek a szakemberek: a videójáték képes beszippantani a használóját (illusztráció)
Forrás: Dreamstime
Édesanyákkal beszélgetve kiderült, a digitális eszközökön elérhető meséket, filmeket és játékokat már a másfél éves babák is szeretik, a kamaszkorú gyerekek pedig képesek akár egész nap a telefonjukat nyomogatni. Kecskésné Mikli Erzsébetnek három különböző korú gyermeke van, és ahány gyerek, annyiféle történet. A 18 éves nagylánya magántanuló volt, mert versenyszerűen sportolt, így a digitális eszközöket főleg tanulásra használta. Ezen keresztül érte el a tananyagot és szerzett fontos információkat. A telefonjára egy-két játékot töltött csak le, ezekkel néha játszik, de többre nincs igénye, meséli az édesanya.
Nem a játszótéren
Más a helyzet a 13 éves fiával.
– Ő folyamatosan használja a telefonját. Mégpedig úgy, hogy vagy Messengeren beszélget a barátaival, vagy együtt játszanak valamilyen internetes akcióban. Hát igen, a mai gyerekek sajnos már nem a játszótéren vagy a parkban játszanak, hanem az interneten – jegyzi meg Erzsébet.
Megtudjuk, a 4 éves kisfia is ismeri a digitális eszközöket és az azok adta lehetőségeket.
– Jobban kezeli a kütyüket, mint én. Ő telefonon meséket néz és videókat. Mesét bármilyen mennyiségben és bármilyen nyelven. Nem zavarja, ha a szereplők angolul, szlovákul vagy éppen olaszul beszélnek. Felfedezte, hogy játékok is elérhetők a telefonon. A neki valókkal szívesen elfoglalja magát, ilyenek a kirakós vagy golyós feladatok. Édesanyaként szeretném, ha gyerekeim inkább mozgásos játékokat játszanának, de azt tapasztalom, hogy a szókincsük fejlődésére, a logikai készségük alakulására nagy hatással vannak a kütyükkel elérhető játékok, ez pedig a tanulási képességeiket is segíti. A két kisebb gyermekem naponta több órát eltölt a digitális eszközökkel, de emiatt nem nyugtalankodom, hiszen a nagyobbak sportolnak, és a kicsi is fog – mondta Erzsébet.
Bármilyen nyelven
Egy másik édesanyával is beszéltünk, kérte, a nevét ne írjuk meg. Vázolta, a mai tizenéves gyerekek az Xbox (videójáték-konzol) megszállottjai. Ahogy az ő 14 éves fia és szinte minden osztálytársa. Másfél éves kisfiát pedig már most lekötik az interneten található mesefilmek, teljesen elvarázsolják a színes figurák és mozgalmas jelenetek.
Aki élve marad, nyer
Erzsébet 13 éves fia, Kornél elmagyarázta: az online térben a barátokkal egymás csapattársai vagy ellenségei lesznek. Most az a legmenőbb, hogy legalább 50-en leugranak a repülőről, ezután fegyvert keresnek, és igyekeznek minél több vetélytársat lelőni. Aki a végén élve marad, az a győztes.
– Azért szeretem ezt a játékot, mert együtt lehet működni a többiekkel, és folyamatosan taktikázni kell – magyarázza Kornél, hozzátéve –, nem ülök egész nap a szobában a telefonommal. Este lemegyek focizni vagy biciklizni. Csak napközben nagyon meleg van, így inkább tévézek vagy játszom.
Ez már hivatalosan is létező betegség lett
A videójátékokkal kapcsolatos zavarokra immár létező betegségként tekintenek a WHO-nál. Az új besorolás 2022. január 1-től lép hatályba.
Elsőbbséget élvez
A játékfüggőség súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben.
Az Egyesült Királyságban ma már működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik a videójáték-függőséget. Dél-Koreában egy törvény megtiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak, Japánban a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost.
Kínában a Tencent internetszolgáltató korlátozza a gyerekek számára a legnépszerűbb játékokkal eltölthető időt.
Játékzavar
Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a videójáték mint káros szenvedély. A WHO a gaming disorder és hazardous gaming kifejezéseket is használja. Az elsőt körülbelül játékzavarnak lehetne fordítani. A beteg képtelen kontrollálni, milyen gyakran és mennyi időt tölt videójátékokkal. Egyre kevesebb időt fordít és érdeklődést mutat más hétköznapi tevékenységek iránt. Viselkedése akkor sem változik, ha hosszú távon káros hatások jelentkeznek. E hatások lehetnek személyiségbeli változások, szociális, de akár tanulási nehézségek is.
A veszélyes játékfüggőséget (hazardous gaming) elsősorban online, de akár offline játékokhoz kötik, amely káros hatással lehet a beteg személyére mind fizikális, mind mentális téren.