Jelmezevolúció: itt a mesehősök kora

A farsang kapcsán érdemes néhány dolgot tisztázni, ugyanis nem csupán egy olyan napot takar ez a kifejezés, amikor az emberek beöltöznek, mint a halloween esetében – ami a kelta újév ünnepéből alakult ki. A vízkereszttől húshagyókeddig, vagyis a nagyböjt kezdetéig tartó időszakot nevezik a keresztény kultúrkörben farsangnak. Ennek ellenére nem kötődik hozzá különösebben semmilyen vallási liturgia, inkább a néphagyományokból épül ez a tipikusan télűző szokásokkal tűzdelt időszak, aminek célja, hogy kimulathassák magukat az emberek a szigorú böjt kezdete előtt.

Nevezetes napok

Olyan híressé vált napok kötődnek hozzá, mint a torkos csütörtök vagy a húshagyókedd. Mindkettő a farsangi időszakot lezáró nagyböjt várására épül: míg előbbi esetében szokás mindenféle zsírban gazdag ételt fogyasztani – például farsangi fánkot –, addig a húshagyókedd a farsangolás legutolsó napja, amelyen a keresztények befejezik a mulatozást, és felhagynak a húsételek fogyasztásával. Bár több jellegzetes népszokás is díszíti – Koncz király és Cibere vajda harca vagy a csonthagyóvasárnap, amikor a nők férfi módra ihattak, nótázhattak –, a leginkább elterjedt, és mai napig ünnepelt hagyomány a karneválozás. Sok ismert nagyvárosban, mint például Rió és Velence, ilyenkor több napig tartó táncos, beöltözős mulatságot rendeznek, míg nálunk a mohácsi busójárás a legismertebb „karnevál”. Bár a népi szokások kissé elmosódtak az évszázadok távlatából, sok dolgot máig megőriztünk: a farsangolás az óvodák és iskolák egyik kiemelt fontosságú időszaka.

– Minden évben tart az iskola farsangi mulatságot – mondja Paróczayné Kmeczkó Ildikó általános iskolás pedagógus. – A délután a nyitótánccal kezdődik: hagyomány szerint a hetedikesek keringővel nyitják meg a bált, az ehhez illő, gyönyörű ruhákba öltözve. Ezután jönnek a jelmezbe bújt felvonulók. Egyéni és csoportos kategóriákban lehet indulni. A jelmezeket zsűri díjazza, ami pedagógusokból, diákönkormányzati képviselőkből, nyugdíjas kollégákból áll többnyire. A lényeg, hogy a maskara ötletes legyen, de a közönség szereti a csoportok esetében a műsorokat is. A tavalyelőtti győztesek például egy akkori reklámokból készült válogatást mutattak be: a tévéből ismert alakok és helyzetek elevenedtek meg a tornateremben.

Paróczayné Kmeczkó Ildikó azt is elmondta, hogy az alsósok inkább egyéni jelmezekkel indulnak, a felsősöknél pedig a csoportos előadás a gyakoribb. Hozzátette, hogy vannak azért változások a közelmúlthoz képest: régebben bálkirályt és bálkirálynőt is választottak, viszont mostanában ezt a szokást már nem tartják.

Nagy Sándorné, a Tibolddaróci Meseerdő Óvoda intézményvezetője szerint az ovisok is lelkesen várják a farsangot.

– Sokat beszélgetünk a gyerekekkel arról, hogy a farsang gyakorlatilag a télűzésről szól. Erről tanulunk verseket, csúfolókat, feldíszítjük a csoportszobákat, közösen sütünk farsangi fánkot (pontosabban annak egy fajtáját, a herőcét), de ennél mélyebben nem megyünk bele a népi hagyományokba.

Zene, tánc, jó hangulat

Nagy Sándorné azt is elmondta, hogy náluk is szokás a maszkabál.

– Minden évben egy délután a farsangi mulatságról szól. Ilyenkor a jelmezes felvonulás mellett hívunk egy előadót is, aki zenével, elő­adással, a kicsik és a szülők bevonásával teremti meg a kellő hangulatot.

Az óvodapedagógus szerint a jelmezek terén tapasztalható leginkább a változás a régebbi farsangokhoz képest.

– A hagyományos jelmezekből már csak keveset látni, a legtöbb gyerek valamilyen mesehősnek öltözik inkább.

Fontos az önkifejezés

Megkérdeztünk a témában egy kétgyermekes anyukát is, hogyan készültek a farsangra.

– A nagyobbik lányom most kezdte az iskolát, és izgalommal várja, milyen lesz ott a farsang, mivel úgy hallottuk, a suliban már a csoportos beöltözés és a begyakorolt koreográfia is szerepet kap – mondja Materényi Zita. – Az oviban minden gyerkőc egyéni jelmezzel készült a farsangra. A legtöbb szülő megvásárolt jelmezekbe bujtatja a kicsiket. Általában az épp aktuális mesehőst választják; az óvónők is Disney-figuráknak öltöztek legtöbbször – meséli az anyuka, aki inkább a „home made” megoldások mellett tette le a voksát. – Számomra nem az idő, hanem a pénz spórolása volt elsődleges, ezért saját kezűleg készítettem a jelmezeket. A gyerkőcnek nagy móka a farsang egész héten, hiszen különleges eseményekkel telik: volt habparti, ugrálóvár és arcfestés, valamint bábosok vagy gyerekzenekarok látogattak hozzájuk. Persze a beöltözés is fontos. Úgy gondolom, az önkifejezés egyik módja, ha a farsangi jelmezét a gyerkőc választhatja ki.