2020.02.28. 15:30
Egy kis kreativitás is kell az újrahasznosításhoz
A ruhaneműk felhasználási lehetőségeire tanított Ökoanyu.
Fotó: Ádám János
Az ökotudatos életmód jegyében tartott újrahasznosító műhelyt és előadást Nagy Réka, Ökoanyu, akinek a témával kapcsolatban már több könyve jelent meg népszerű blogja alapján. A Tompa Mihály Fiókkönyvtárba a Szalay Sámuel Református Általános Iskola 4. osztálya jött el.
Ökoanyu a Tompa Mihály Könyvtárban
– Az a tapasztalatom, hogy mostanra jutott el az emberek tudatáig, hogy ahogy eddig csináltuk, az nem jó. A belső attitűdünket kellene megváltoztatni, amihez a fiatal generációt lenne jó minél inkább értővé tenni, játék- és tapasztalatalapú foglalkozásokkal. Mára azt terveztem, hogy a közösségi játék után megnézünk egy videót a ruhagyártásról, és legvégül használt pólóból szatyrot készítünk – mondta Nagy Réka. – Tíz éve, amikor a lányommal voltam várandós, akkor kezdtem el az újrahasznosítással foglalkozni, először csak mint érdeklődő anyuka. Szakmám szerint egyébként szerkesztő, újságíró vagyok a Nők Lapjánál, és az ő segítségükkel jelent meg már négy könyvem, Ökoanyu, Ökobaba, Ökoanyu a konyhában és Ökoanyu – Csináld magad! címmel. Mindeközben döbbentem rá, hogy nekem ez már több, mint puszta hobbi, inkább igazi hivatás, sőt misszió.
Nem ciki a használt cucc
Nem sokkal érkezésünk után olyan fogalmakat tisztázott a gyerekekkel Ökoanyu asszociációs játék keretében, mint a klímaváltozás vagy az ökológiai lábnyom. Az általa hozott rajzfilmben pedig azt tekinthették meg a kicsik, miképpen készül el egy ruhadarab. Többek között kiderült, hogy évente világszerte kétmilliárd pólót adnak és vesznek, és 80 millió új ruhadarab készül. A ruhaneműk legfőbb alapanyagát, a gyapotot három kontinensen termelik, és különösen sok növényvédő szert igényel, ami rákkeltő és a környezetet is károsítja. Egy átlagos póló gyártásához 2700 liter vízre van szükség, ami több mint 30 fürdőkádnyi víz. A gyapotszálak festéséhez vegyi anyagokra – kadmium, króm, ólom és higany – van szükség, miközben a Kínában, Indiában, Bangladesben és Törökországban történő gyártás szintén környezetszennyező. A ruhaiparban 4 és fél millió ember dolgozik rendkívül alacsony bérért. Amerikában egy átlagos család négyszázszor mos évente, és 150 liter vizet használ minden alkalommal. Mindezek fényében elmondható, hogy az olaj- után a ruhaipar a legkörnyezetszennyezőbb iparág a világon. Jól tesszük, ha inkább használt ruhákat viselünk, amit kis többséggel a lurkók is megszavaztak. Mielőtt pedig kidobnánk, készítsünk belőle rongyot.
Az iskolában dől el
A műhelyfoglalkozás közben a kísérő pedagógust faggattuk még.
– Minden tanuló hozott magával egy pólót, amiből elkészül az emlegetett szatyor. Nagyon szeretünk ebbe a könyvtárba járni, rendszeresen részt veszünk az alkalmaikon. Ez hozzájárul ahhoz, hogy olvasóvá neveljük a diákjainkat – fejtette ki Palencsár Erika tanító. – A környezetvédelmet különösen fontosnak tartjuk. Hasznos lehet minden olyan tudás, ami a környezetbarát tárgyak elkészítésével kapcsolatos. Muszáj változtatnunk a gyerekek szemléletén és azokon a negatív mintákon, amelyeket gyakran otthonról hoznak, hogy a jövőben is egy élhető Földön éljünk.
(A borítóképen: Nagy Réka, azaz Ökoanyu vezetésével használt pólókból szatyrokat készítettek a gyerekek)