Hogyan védhetjük meg az időseket a kiberbűnözéstől?

Csak az Egyesült Államokban évente közel 3 milliárd dollárt csalnak ki az idősek pénztárcájából különféle módszerekkel a kiberbűnözők – ezek között szerepelnek az internetes átverések is. Ráadásul az ilyen statisztikák csak a töredékét képviselik a tényleges károknak, mivel sok áldozat inkább hallgat, mert attól tart, nevetségessé válik, ha beismeri saját tudatlanságát, óvatlanságát.

Legyünk szkeptikusak!

A csalók többek között kihasználhatják az idősek hiszékenységét, illetve egyes esetekben az öregedés okozta kognitívképesség-romlást. Mondanunk sem kell, hogy az efféle bűnözők arra alapozzák tevékenységüket, hogy a kiszemelt áldozatok nem úgy nőttek fel, hogy ez a technológia körülvette volna őket. Nagy valószínűséggel ugyanis soha nem vettek részt még a legalapvetőbb kiberbiztonsági képzéseken sem.

Soha ne feltételezzük, hogy egy idegen személy az interneten megbízható! Sőt, minden váratlan üzenetet tekintsünk átverési kísérletnek! Akkor is óvatosan kell eljárnunk, ha az üzenet egy ismerősünktől érkezik (vagy legalábbis úgy tűnik, hogy tőle érkezik) – ez egyaránt vonatkozik az e-mailben, a Messenger jellegű applikációkon keresztül és a közösségi médiában továbbított üzenetekre. Vigyázzunk, ha valami szokatlant veszünk észre akár az üzenetben, akár a feladóval kapcsolatban: lehet, hogy egy kiberbűnöző átvette az irányítást barátunk online fiókja felett, és most azt használja rosszindulatú spamüzenetek küldésére. Ha kétség merül fel bennünk, inkább töröljük az üzenetet!

Ne kattintsunk!

Az adathalász-támadás az egyik legelterjedtebb online visszaélés, és általában egy kéretlen e-maillel vagy közösségi médiás üzenettel kezdődik, amelyben a csaló egy számunkra ismert személynek adja ki magát, elhitetve velünk, hogy megbízhatunk benne. Aztán megpróbál meggyőzni minket arról, hogy adjuk ki neki érzékeny adatainkat, mint például hitelkártyaadatokat vagy online bejelentkezési adatokat.

Óvatosan a csatolmányokkal

Sok csaló már jóval túlhaladta a rossz helyesírással megírt és csak szöveges tartalomra építő adathalász-üzeneteket: konkrétan egész weboldalakat és Facebook-oldalakat hoznak létre átverőkampányaikhoz. Soha nem szabad automatikusan feltételeznünk, hogy a váratlanul kapott anyagok hitelesek, függetlenül attól, hogy mennyire hivatalosnak néznek ki. Nagy körültekintéssel kattintsunk csak linkekre vagy nyissunk meg e-mailes csatolmányokat, még akkor is, ha az üzenet látszólag ismert, megbízható forrásból származik!