Karanténból karanténba

Angliában voltak olyan napok, például április 30-án, amikor 730 ember veszítette életét a koronavírus miatt, és még május közepén is 400–500-an haltak meg naponta. A miskolci származású Gabriella (kérte, teljes nevét ne írjuk meg), amikor sokan inkább hazatértek Nyugat-Európából, ő épp akkor utazott el Dél-Angliába a barátjához, Southampton városába. Az ott tapasztaltakat portálunkkal is megosztotta.

Későn szigorítottak

Elöljáróban elmondta, egy budapesti szállodában dolgozik, de mivel a járvány kitörésekor drasztikusan lecsökkent a vendégszám, a dolgozók többsége szabadságra ment, ő pedig fizetés nélküli szabadságot vett ki. Mivel tudta, hogy egyhamar nem tudnak sok vendéget fogadni a szállodában, elutazott Angliába a barátjához.

– Bár a városban 300 ezren élnek, de szerencsére mi egy kertvárosban laktunk, ahol az emberek távol vannak egymástól. Az Egyesült Királyságban egyébként későn vezették be a szigorító intézkedéseket, ezért sok kritika érte a kormányt. Néhány nappal az érkezésem után jöttek a korlátozások: bezárták az iskolákat, az éttermeket és a boltokat, csak az élelmiszer­üzletek, a gyógyszertárak és az olyan büfék voltak nyitva, amelyek elvitelre készítettek ételeket. A kisebb boltokba csak öt ember mehetett be egyszerre, a nagyáruházakban pedig nyilak jelezték, hogy merre lehet menni, nem lehetett összevissza járkálni. Az utcán maximum egy órát lehetett tartózkodni, sportolás, levegőzés, bevásárlás vagy segítségnyújtás céljából. A rendőrök gyakran megállították a kocsikat, és megkérdezték, ki hova megy, és milyen célból. A korlátozások tehát hasonlóak voltak, mint Magyarországon. A külön háztartásban élő rokonok nem találkozhattak egymással. A barátom édesanyját felhívta az orvos, és értesítette, hogy a veszélyeztetett kategóriába tartozik, a járvány idején csak telefonon fognak konzultálni, és a gyógyszereit is kiküldték neki. Úgyhogy a mama két hónapig nem ment sehová. Az időseknek egyébként az önkormányzat és rengeteg önkéntes is segített a bevásárlásban és egyéb dolgok intézésében. Például a barátom idős nagypapájának mi csak egyszer vásároltunk be, utána ezt már az önkormányzat intézte – sorolta Gabriella.

Ők is tapsoltak

Azzal folytatta, hogy Angliában is tapsoltak, skót dudával dudáltak, illetve a hajókürtök is megszólaltak elismerésként az Országos Egészségügyi Szolgálat dolgozóinak, a gyerekek pedig szivárványos rajzokat és macikat tettek ki az ablakokba az összefogás jelképeként. A korlátozások csak a múlt héten enyhültek Angliában, most már találkozhatnak a családtagok is egymással, de az iskolák és az éttermek még zárva vannak, tette hozzá Gabriella.

Ő egyébként vasárnap érkezett haza, a repülőtéren megmérték a lázát, majd megkapta a hatósági karanténról szóló értesítést, a tudnivalókat és a piros papírt, amit az ajtajára kell ragasztani. Hívta az ÁNTSZ és az önkormányzat is, hogy kér-e valamilyen segítséget. A kéthetes karantén után pedig újra visszatér dolgozni.

(A borítóképen: Gabi egy angliai kiránduláson a karantén előtt)