Kalandozzunk egyet a miskolci női szobrok világában!

Természetesen a teljesség igénye nélkül tesszük ezt, némely műalkotásról nem találtunk információt, de ami késik, nem múlik! Íme az első rész.

Kucs Béla: Fekvő nő

Ismertebb nevén Kő Kata, vagy KőBöske, a Miskolci Egyetem A/1-es épülete előtt fekszik elegánsan. Kata Kucs Béla Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A szobor gyakran célpontja balekfeladatoknak, fogadásoknak, tréfáknak: előszeretettel öltöztetik fel, fényképezkednek vele, de versbe, dalba is foglalták már az 1961-es elkészülte óta. Emellett vizsgaidőszakban akad sok látogatója a fekvő nőnek, ugyanis az egyetemista babona szerint vizsga előtt szerencsét hoz, ha megfogják a bal mellét.

Kutas László: Miskolci lányok

Városunk egyik legismertebb köztéri szobrát 2006-ban, nőnapon avatták fel. Három hölgy vidáman csacsog a Szinva teraszon, az embernek kedve támad csatlakozni hozzájuk és bekapcsolódni a csevejbe. Nem véletlen, hogy a jó hangulatú szoborcsoporttal szívesen fotózkodnak mind a turisták, mind a helyiek.

Schaár Erzsébet: Déryné

A színház művészbejárója mellett lazán támaszkodik egy nőalak elegánsan csípőre vetett kézzel: mintha csak levegőzni ugrott volna le egy próbáról a magyar operajátszás nagyasszonya. Déry Széppataki Róza szobra már a kőszínház megépülése előtt is több alkalommal játszott Miskolcon, majd itt élt és halt meg, ezért egyértelmű volt, hogy a város egy szoborral tisztelegjen előtte. Az olykor elburjánzó sövényben megbúvó szobor nyomán Déryné-kertnek is nevezik a hangulatos kis területet, ahol a színészek is szívesen pihennek meg a szünetekben.

Szanyi Borbála: Jókainé Laborfalvi Róza

Jókainé Laborfalvi Róza (Benke Judit) 1817. április 8-án született Miskolcon. A kiemelkedően tehetséges színésznő visszavonulásáig szinte egyeduralkodó volt, akadt olyan pályatársnője, aki azért ment külföldre, mert nem érvényesülhetett mellette. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával és Jókai beszédével nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház. A szobrot a Miskolci Nemzeti Színház udvarának szoborparkjában 2010-ben állították fel.

Strobl Alajos: Erzsébet királyné

A szobrot a népszerű Sissi halálának 100. évfordulóján állították fel a Városháza udvarán, és 1899. június 17-én avatták fel a Népkertben. Érdekessége, hogy az országban ez volt az első Erzsébetet ábrázoló szobor. A szobor eredetije jelenleg a Herman Ottó Múzeumban található, de megtaláljuk másolatát a Népkert és Görömböly mellett a budapesti Erzsébet kórházban is.

Betlen Gyula, Gabay Sándor: Patrona Hungariae

A Deák tér 1. alatti épület, az Erdőgazdaság sarkán elhelyezett szobor a Madonnát és a gyermekét ábrázolja. A Madonna lábainál lévő tövisbokorral átfont országcímer a trianoni gondolatra utal. 1939-ben avatták fel, azonban a szobor másolat, Kovács István és felesége, miskolci kőszobrász- és restaurátorok munkája.

Marosán László: Nő korsóval

A szobrot 1960-ban állították a Csabai kapuban, az SZTK rendelőintézet előtt. A korsót tartó női alak eredetileg egy ivókút díszszobraként működött, de ma már csak sima szoborként funkcionál.

Halmágyi István: Anya gyermekével

A szobor, mely korábban csobogó volt, a MÁV Rendelőintézet előtt, a Selyemréti Strandfürdővel szemben áll. Az 1965-ben készült alkotáson az édesanya óvón, szeretőn öleli át gyermekét. A kompozíció mindkét alakját, anyát és gyermekét is lehunyt szemmel formázta meg a szobrász, ezáltal árad belőle a harmónia és a szeretet.

Kovács Ferenc: Parasztasszony

A Petőfi kollégium előtti parkban található a bánatos női alak. Kendős asszony címen is említik, vagy gyermekét sirató anyának. A legenda szerint azért nevezik így, mert a szobor az egyik elsős kollégista anyját ábrázolja, aki azon szomorkodik, hogy be kellett adnia fiát a kollégiumba.

[eweb-voting id="4331070"]