Újabb felfedezőút a miskolci nőalakok szobrai között

Előző cikkünkben olvasóink véleményére is kíváncsiak voltunk, mégpedig hogy melyik szobor tetszik nekik a legjobban. A szavazáson magasan győzött Kutas László Szinva teraszon található alkotása, a Miskolci lányok, közel a szavazók fele választotta azt a művet. Lássuk, milyen nőalakokat formázó szobrokkal találkozhatunk még a város utcáin.

Mária-oszlop

A miskolciak által „Csupros Mária” néven emlegetett emlékművet a pestisjárványtól megmenekülő város lakói emelték 1738-ban, ez volt Miskolc első köztéri szobra. „Csúfneve” eredetéről több legenda is terjeng. Az egyik szerint régen a szobor közelében volt a piac, és a környék fazekasai a szobrot körülvevő kovácsoltvas kerítésre akasztották ki portékájukat. A leginkább mesébe illő legenda szerint egy szegény anya és gyermekei számára az éjszaka folyamán a talapzaton lévő csupor mindig megtelt friss tejjel. El is terjedt: Mária a járvány után újabb csodát tett. Az oszlop a Mindszenti templom előtti kis téren áll, alkotója ismeretlen. A korinthoszi oszlop tetején Mária egy földgömbön áll, feje fölött csillagokból álló glória látható. Az oszlop alsó részén Nepomuki Szent János, Szent Lőrinc és Szent Sebestyén) szobrát is elhelyezték, a talapzat három oldalán pedig latin nyelvű szövegek voltak olvashatók. A szoborcsoport azonban a nagy 1878-as miskolci árvíz idején megsérült, az egyik szobor feje letört, ezért a plébános mindhárom mellékalakot eltávolíttatta, a többi részt pedig restauráltatta.

Szeplőtelen fogantatás (Immaculata)

A szobor 1739-ből származik, Diósgyőrben, a Nagy Lajos király utcáról átívelő Szinva-hídnál, a római katolikus („Szűz Mária neve”) templom előtti téren áll. A mohácsi vész emlékére állították, talapzatán latin felirat olvasható. Vélhetően ugyanaz az alkotója, mint a „Csupros Mária” néven ismert Mindszent téri szoboré. A mellékalakok: bal oldalon Szent István, jobb oldalon Szent László, középen pedig Nepomuki Szent János (utóbbi csak később, 1747-ben került ide).

Somogyi József: Felszabadulási emlékmű

Somogyi József bronzból készült felszabadulási emlékművét 1976-ban állították fel a Hősök terén, majd a rendszerváltás után áthelyezték a Vörösmarty-lakótelepen lévő térre. A szovjet hősi emlékmű egy robusztus női alakot ábrázol, kezében barkaággal, amin a szabadság szimbólumaként egy galamb ül.

Lesenyi Márta: Tündérszép Ilona

1955-ben állították fel párjával, Lesenyei Árgyélus királyfijával együtt. A szobor a Mentor gimnázium és szakképző iskola udvarán látható.

Kamotsay István: Építész lány

Az Eötvös-inga allegóriájaként értelmezhető szobor az Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola homlokzatán található. A csinos nőalak függőónt tart a kezében, amit korábban építkezéseken használtak.

Varga Miklós: Korsós lány

Varga Miklós alkotása nem egy passzív portré, hanem egy dinamikus, cselekvő szobor, éppen vizet merít. Diósgyőrben, az Ady Endre Művelődési Ház melletti téren áll, a fák árnyékában, eredetileg vízmedence is tartozott hozzá.

Varga Miklós: Vízbe lépő lány

Az alkotó Korsós lány című művének „húga”, a miskolctapolcai szobor 2008-ban eltűnt.

Németh Mihály: Anya és fia

A kőszobor Miskolctapolcán, a csónakázó tó mellett áll.

Herczeg Klára: Vizet öntő nő (Vilma)

Az 1955-ben készült szobor Perecesen, a Vilma-forrás előtt áll. A forrás és a szobor Benedek Elek író Perecesen tevékenykedő tanítónő unokahúgáról kapta a nevét.

[eweb-voting id="4349582"]