2020.07.13. 14:00
Szúnyogháló, kalap és napvédőkrém, hogy a nyár végig kellemes maradjon
A kellemes nyári élmények velejárója sokszor kellemetlen tünetekkel a bőrön jelentkezik.
Forrás: Shutterstock/illusztráció
A napégés tulajdonképpen a bőrünk válaszreakciója a napból áradó túlzott mértékű ultraibolya sugárzásra. A napégésnek jellegzetes tünetei vannak: a bőrünk kipirosodik, tapintásra meleg és érzékeny, sőt kifejezetten fájdalmas lehet, majd rövid időn belül hámlani kezd, esetleg erősen viszket. A napégést kísérheti szédülés, fáradékonyság, hányinger, hidegrázás is.
Védekezzünk!
A napsütésben az UVA- és UVB-sugárzás is megtalálható. Az UVA-sugárzás kevésbé káros. A leégést az UVB-sugárzás okozza, amely kis mennyiségben a szoláriumokban is megtalálható. UVB-sugárból van kevesebb, ugyanis a légkör jobban szűri, de jobban hajlamosít bőrdaganatra – mondta dr. Szobeczki Zsolt bőrgyógyász. Viszont az UVA-sugárzás is elősegíti hosszú távon, nagy mennyiségben a bőrdaganatok kialakulását és alattomosabb, hiszen nem okoz napégést. Nem jelzi a bőr a veszélyt. Ezért hosszú évek alatt a rendszeres szoláriumhasználat is okozhat daganatos megbetegedést.
A napfényben megtalálható nagyobb mennyiségű UVB-sugárzás adja a tartósabb barnulást. A szakemberek véleménye alapján kijelenthető, hogy a napsütésen tartózkodni megfelelő napvédőkrém használatával nem túl hosszú ideig egészségesebb és biztonságosabb, mert kisebb az esélye a bőrrák, vagyis a melanóma kialakulásának, mint a gyakori szoláriumhasználat esetén.
A napégés elleni védelem első állomása az, hogy lehetőleg 11 és délután 3 óra között ne tartózkodjunk a tűző – vagyis a delelő – napon. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor megfelelő ruházat, fényvédő krém, naptej használata mellett tegyük. A világos bőrűek általában hamarabb leégnek, mint a sötétebb bőrszínűek, egységes szabály nincs – fogalmazott a bőrgyógyász, mindenki egyénileg tapasztalja meg, mikor és mit érdemes alkalmaznia. Tudni kell, hogy a bőr vörössége nem feltétlenül van egyensúlyban az elszenvedett égés súlyosságával. Világos bőrűeknek manapság negyedóránál többet a tűző napon tartózkodni fényvédelem nélkül nem javasolt. Ha már barnák vagyunk, akkor is mindig használjunk napozókrémeket, amelynek alkalmazását háromóránként ismételni kell – tette hozzá dr. Szobeczki Zsolt.
Ha valaki mondjuk a munkája vagy sportolási szokásai miatt sokat tartózkodik a napon, de nem ég le, akkor is érdemes fényvédő krémet használnia. Évtizedek alatt nemcsak daganatok, de más károsodások is kialakulhatnak amellett, hogy ráncosítja a bőrt.
Gyógyír
A napégést az idő gyógyítja, spontán, néhány nap alatt. Tüneti kezelést szoktak javasolni, bármit, ami hűsítő. A hideg borogatás vagy a hideg víz csillapítja leghatékonyabban a tüneteket, és akár a népi gyógyászatban használt tejföl is. A cél, hogy a fájdalmat, kellemetlen érzetet csökkentse. Egy erősebb napégés esetén
a szteroid gyulladáscsökkentő kenőcsök gyorsítják a gyógyulást és hamarabb csökkentik a panaszokat. A vizes bázisú krémek, oldatok is jótékony hatásúak. Ha hólyagok is keletkeznek az égett bőrön, akkor antibakteriális készítményt is érdemes használni, nehogy elfertőződjenek az esetleg keletkező sebek. Használhatunk bőrnyugtató, vizes alapú gyógynövényes krémeket, legmegfelelőbbek az aloe vera, kamilla-, levendula- vagy körömvirág-tartalmúak, ezek fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatással bírnak.
Ha nem égett le a bőr, napozás után akkor is szüksége van egy kis ápolásra. Ezért használhatunk napozás utáni krémeket, melyek általában vitaminokat tartalmaznak, mint az E- vagy C-vitamin. A pantenol, illetve az allantoin elősegíti a bőr regenerálódását, csökkenti a gyulladást.
Duzzad, viszket
Nem vette észre, hogy változtak volna a rovarok vagy hogy kihatással lenne a környezetszennyezés a csípések milyenségére – mondta a szakorvos. Inkább az allergiás gyulladásos tünetek száma nőhetett meg, és egyénileg változó, ki hogyan viseli a csípéseket. Vannak, akiknek erősen feldagad, megduzzad, bepirosodik, akár hólyagossá is válhat. Illetve rovarfüggő, mert nem minden csípés vált ki egyforma reakciókat. A szúnyogcsípés a leggyakoribb nyáron, de nem ritka
a darázs-, hangya- vagy pókcsípés sem. Az érzékeny bőrűeknél erősebb tüneteket vált ki a rovarcsípés, és az erre való hajlam még örökölhető is. Kezelésének módja hasonló, mint napégés esetén. Bármilyen hűsítő szer, szteroidos krém, erős viszketés jelentkezésekor antihisztamin – allergiaellenes – gyógyszer szedését javasolja
a bőrgyógyász. Enyhíti a viszketést és gyorsítja a gyógyulást.
(A borítóképen: Fontos szabály, hogy lehetőleg 11 és délután 3 óra között ne tartózkodjunk a tűző napon)
Kapcsolódó cikk: