Városi bányászok és a sörfőzők a környezetért

Napjainkban olyan problémákkal kell megküzdenie az emberiségnek, mint a hulladékkezelés, a kifogyó nyersanyag-erőforrások, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a vízkészleteink megőrzése és megannyi hasonló dolog, ami hozzánk, emberekhez köthető.

Ne kerüljön a szemétdombra!

Ennek köszönhetően kialakult egy külön vonal, ami a hulladék és a műanyag újrahasznosításával, valamint a hulladék, mint nyersanyag felhasználásával foglalkozik. Erre reflektálva a Miskolci Egyetem egykori Bányamérnöki Kara, igazodva a XXI. század kihívásaihoz, Műszaki Földtudományi Karrá alakult.

Dr. Szalontai Lajos, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának docense elmondta, hogy a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetében dolgozó kutatók, oktatók és tanulók feladata az, hogy a legújabb szemlélet alapján minél több hulladékot tudjanak újrahasznosíthatóvá tenni és kigyűjteni a kommunális hulladékból, így minél kevesebb kerüljön a szemétdomb tetejére. A növekvő hulladékhegyek ugyanis nem csak hazánkban, hanem a világ minden táján hatalmas problémát jelentenek.

– Ennek köszönhetően alakult ki az „urban mining” azaz a „városi bányászat” fogalma – folytatta a tájékoztatást kutatásaikról Dr. Szalontai Lajos. – Napjainkban ez, hogy a hulladékból is értéket tudunk teremteni, már külön szakágként, illetve foglalkozásként jelenik meg. Az újrahasznosítás terén ez az a terület, amelyen jelentős tevékenységet végzünk.

Megoldás a problémára

Az egyetemi docens felhívta a figyelmet például arra, hogy a világ minden táján, így Magyarországon is vannak működő szénerőművek, amelyek után hatalmas pernye mennyiség marad hátra. Korábban ebből csak gipszet tudtak készíteni, amit nem lehet sokoldalúan, nagy mennyiségben felhasználni. Az általuk kifejlesztett eljárás segítségével geopolimert tudnak létrehozni, amiből útburkolatot és térköveket lehet készíteni. Tehát, ami eddig veszélyes hulladékként depózásra került, abból most építőipari alapanyagot hoznak létre és ezáltal mentesülünk egy hatalmas hulladékmennyiségtől, ráadásul az előállítási költség nem haladja meg a veszélyes hulladék tárolásának a költségét.

Zöldülő

A zip's rendhagyó együttműködése a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karával 2019-ben alakult ki. Igaz, már az azt megelőző években is arra törekedtek, hogy a környezettudatosságot mind anyagválasztásban, mind felhasználásban az egész cégprofilra kivetítsék.

– A #zoldzips jegyében megkerestük a Műszaki Földtudományi Kart, vagyis Prof. Dr. Szűcs Péter dékánt, Dr. Mucsi Gábor tudományos dékánhelyettest és Dr. Szalontai Lajos egyetemi docenst, hogy legyenek a segítségünkre és próbáljunk elindítani egy együttműködést – tudtuk meg Halász Norberttől, a zip's ügyvezető-társtulajdonosától. – Akkor egy ellenőrzést kértünk a cégünk összes tevékenységére, amellyel az volt a célunk, hogy környezetbarát megoldásokat találjunk és alkalmazhassunk minden szegmensben. Nem akarok álságos lenni, hiszen azt tudni kell, hogy maga a sörgyártás eléggé vízpazarló tevékenység, de pont emiatt megpróbálunk első körben odafigyelni – az anyacégben is, a mérnök kollégákkal együtt – arra, miként lehet egyre tudatosabban bánni ezzel az alapanyaggal is.

Egyetem a zipniken

Az együttműködés keretében a kitelepüléseken Halász Norberték is közvetítik a fiatalok felé, hogy milyen hasznos tevékenységet végeznek ezek a mérnökök, és így próbálnak – pályaorientáció szempontjából – egy hosszú távon jól működő jövőképet megmutatni számukra.

– Ennek köszönhetően a tavalyi Gourmet zipnikre kivonult az egyetem – mondta az ügyvezető. – Élőben prezentálták az újrahasznosítási lehetőségeket és azokat a létező folyamatokat amivel a háztartásokban vagy a vendéglátóhelyeken oda tudunk figyelni arra, hogy környezettudatosabbak legyünk.

– Nagyon örültünk annak, hogy a gasztropiacról is megkerestek minket, de kimondottan meglepő ötletnek tűnt, amikor arra kértek minket, hogy egy gasztrofesztiválon is tartsunk bemutatót a tevékenységünkről – emlékezett vissza Dr. Szalontai Lajos. – Bevallom őszintén, elég furcsa volt, hogy a sör és étteremkínálat között saját standdal megjelenjen egy felsőoktatási tudományos műhely. Meglepődtünk, de lelkesen álltunk bele és egyből jöttek az ötletek. Segítettünk begyűjteni a meghagyott ételeket, a szerves hulladékot és megmutathattuk az ott fogyasztó vendégeknek is, hogy komposztálással maga a természet termőfölddé alakítja, amiből új élet fakadhat.

(A borítóképen: Hasznosítható a hulladék az egyetemi fejlesztéssel)