Márton nap: egy madár a menük királya

Számos népszokás tartozik ehhez a dátumhoz és persze a Márton nap ételei, jellemzően libafogások. Vendéglátósokat kérdeztünk, hogyan készülnek?

Márton nap: a menü minden fogásában

A Népkerti Vigadó Délidő Éttermében pénteken, szombaton és a napján, hétfőn is a libás finomságoké lesz a főszerep egész nap – tudtuk meg dr. Barkócziné Kertész Kata ügyvezetőtől. A szárnyasból lesz az előételektől kezdve a leveseken át többféle fogás a főételekig, de nem lesz előre meghatározott menüsor, hanem minden vendég maga válaszhatja ki, amit enni szeretne. Vacsoraidőben élőzene is lesz, valamint hétfőn egy borász is várja majd a látogatókat. 
– Mivel idén Márton nap hétfőre esik, így mi már péntektől fókuszálunk a libás menükre, ebben természetesen lesz leves és főfogás is – mondta Poroszkai Csaba, az Öreg Miskolcz Hotelben található Öreg Halász Étterem tulajdonosa. – Évek óta követjük a hagyományokat, és az kijelenthető, hogy ilyenkor jobban keresik a vendégek a libás ételeket.
Kiss Gábor, a miskolci Állítólag bisztró tulajdonosa elmondta: – Természetesen hétfőtől mi is készülünk a Márton napra. A menünkben van napi és heti leves, utóbbi libahúsleves lesz lúdgége tésztával, és a ludaskása hagyományos módon elkészítve is meg fog jelenni az étlapon. Gondolkodunk desszertben is, a részletek az internetes posztunkon még ezen a héten olvashatóak lesznek. 
– Gőzerővel készülünk az ötnapos liba hétre, amely nálunk is a Márton naphoz kötődik – emelte ki Antal István, a Suvadás Liget Arló ügyvezetője. – Folyamatosan dolgozunk a konyhán, konfitálunk és készítjük elő a finomabbnál finomabb ételeket. A vendégeket csütörtöktől várjuk négy libás menüvel és két levessel. A felnőttek mellett igyekszünk a gyerekeknek is kedvezni, ezért sült liba mellett és libás hamburgert is felszolgálunk majd. Az érdeklődés megfelelő, 10-20 fős társaságok is szoktak ilyenkor hozzánk jönni. A tapasztalat azonban az, hogy sokan az utolsó pillanatban foglalják le az asztalt, ami egy kicsit megnehezíti a tervezhetőséget.

Történet és hagyományok

A Márton nap hagyománya Szent Márton nevéhez kötődik, aki az ókori Savaria nevű városban (mai Szombathely) született 316-ban vagy 317-ben. Márton a római császár katonájaként szolgált Franciaországban, a monda szerint egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában és innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett, jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A legenda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.
A libaevés hagyománya – legalábbis a legenda szerint – szintén visszanyúlik Márton püspökké avatásához. Miután megtalálták őt a libaólban, a szertartást követően, tiszteletére hatalmas lakomát rendeztek, a menü pedig nem más volt, mint libasült és bor.

Márton-napi lakoma

Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal.