Tudás kell az életmentő helyzetben

Szeptember 12-én ünnepeltük az elsősegélynyújtás világnapját. Miért van szükség az életmentő ismeretekre, illetve tudunk-e elsősegélyt nyújtani? – erről beszélgettünk dr. Breiten­bach Gézával, aki a jogosítványmegszerzés során vizsgáztatja a jelölteket, és 35 évig volt mentőorvos, illetve Grubert Rolanddal, aki a Magyar Vöröskereszt megyei igazgatója, és ő szervezte meg a Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálatot.

Sugárban spriccel a vér

És hirtelen bele is csöppentünk a közepébe: tegyük fel, hogy egy olyan közúti balesetnél állunk meg segíteni, ahol egy üvegtáblákat szállító teherautó lezúduló rakománya sebesített meg egy motorost. A sérült az úton áll, sok apró seb mellett az alkarján arasznyi sebből a vér nagy sugárban spriccel. Mit tegyünk? – vetődött fel a kérdés.

Szerencsés esetben még nem kellett ilyen helyzetben helytállnia a jogosítvánnyal rendelkező sofőrnek, de akár az is előfordulhatott volna. A jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsősegélyvizsgára felkészítő tanfolyamon viszont minden bizonnyal szerepelt ez az eset a tételek között.

Dr. Breitenbach Géza háziorvos, tapasztalt mentőorvos elmondta, hogy az elsősegélynyújtó vizsgákon nem minden esetben hallja a következő választ: a sérültet le kell fektetni, a karját felemelni a szív síkjánál magasabbra, ezáltal csillapodik a vérzés erőssége. Ezzel egy időben a felkaron a kétfejű karizom belső árkában az ütőeret négy ujjal a felkarcsonthoz kell nyomni. A spriccelő vérzés megszűnése jelzi a helyes nyomáspont megtalálását. Közben, ha más is van a helyszínen, akkor ő helyezhet nyomókötést a sebre.

További kérdések

És persze magától adódik egy vizsgahelyzetben a következő kérdés: mi a nyomókötés?

A jelöltek pedig birkóznak a feladattal, és amennyiben felkészültek a vizsgára, akkor tudják szabatosan megfogalmazni: a nyomókötés esetében a steril gézlapokat akár több rétegben is bele kell nyomkodni a sebbe, erre kerüljön újabb steril gézlap és egy félbehajtott pólyatekercs, melynek feladata elnyomni a sérült eret. Ha elkészült a nyomókötés, a nyomáspont elengedhető. Az átvérzett kötést leszedni tilos, helyezzünk rá újabb nyomókötést – foglalta össze dr. Breitenbach Géza, aki gyakran tapasztalja a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsősegélyvizsgákon, hogy a jelöltek nem biztosak a válaszban.

Hozzá kell nyúlni. De hol?

– Fontos és egyszerű dolgok vannak az elsősegélynyújtásban. Hozzá kell nyúlni a sérülthöz, csak tudni kell, mit kell tenni. Alapvető dolgokkal tisztában kell lenni, és oda kell térdelni a sérülthöz, oldalra kell fektetni, ha eszméletlen, vagy ismerni kell a pontokat az artériás vérzés esetén, ahová oda kell nyúlni addig, amíg a mentő megérkezik – hangsúlyozta a szakember. – Nem mindig sikeresek a jelöltek, és mindenképpen aggasztó, hogy sokan nem veszik komolyan a vizsgát, pedig ez aztán az a fajta tudás, ami valóban életet menthet – tette hozzá Grubert Roland, a Magyar Vöröskereszt megyei igazgatója, aki régóta „mozog” a szakmában, többek között ő szervezte meg a Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálatot. Elmesélte, hogy évekkel ezelőtt megyénkben árvíz idején tartottak hazafelé Miskolcra a „szolgálatból”, amikor látták, hogy egy autó a kukoricásban landol. Mindannyian kiszálltak a Vöröskereszt autójából, és segítségére siettek a balesetet szenvedőnek, aki egy kismama volt. Szerencsére komolyabb sérülést nem szenvedett.

Okkal szigorú

– Az autósiskolák közül nagyon sokan vannak Miskolcon, ahol nem veszik komolyan a felkészítést. Elméleti és gyakorlati részből áll a felkészítő tanfolyam, összesen 16 órában. De gyakran tapasztalom, hogy a miskolci autósiskolák közül több helyen 2–3 órában letudják a felkészítést, vagy adnak egy könyvet vagy kidolgozott kérdéseket. Nem szakemberek tartják

a foglalkozásokat. A vizsgán pedig abba a helyzetbe kerülök, hogy magyarázok, ismereteket adok át. De a vizsga nem az oktatás része – mondta dr. Breitenbach Géza, aki hozzátette, hogy Ózdon vagy Kazincbarcikán jók a tapasztalatai, ott az esetek többségében felkészülten érkeznek a jelöltek a vizsgákra.

A beszélgetés során megtudtuk, hogy többször kapott a vizsgáztatást bonyolító Magyar Vöröskereszt dühös levelet, amiért a jelöltnek nem sikerült a vizsga, és újra kellett próbálnia, amivel pedig ha nem is ugrott, de csúszott a „jogsi” is. Az elsősegélynyújtó vizsga a KRESZ-vizsga és a vezetés után van, mintegy a legvégső fázis. Ezért nagy bosszúság, ha a várva várt nagy nap nem azonnal jön el.

Viszont nem csak a jogosítvány kapcsán merül fel az elsősegélynyújtás kérdése.

Ismétlés a tudás atyja

Azt mesélte Grubert Roland, hogy örülnek annak, hogy sok fiatal érdeklődik az elsősegélynyújtás iránt, és biztosak benne, hogy ezek a diákok olyan biztos tudást szereznek, amelyet egy-egy váratlan helyzetben tudnak használni. Hozzátette azt is, hogy amikor néhány éve Miskolcon rendezték az országos elsősegélynyújtó versenyt, és a városban több helyen voltak úgynevezett „berendezett” baleseti helyszínek, többek között a Hősök terén egy hőlégballon „zuhant le”, akkor járókelők rácsodálkoztak: akár valóságos eseményként is szembenézhetnének a balesettel.

– Úgy tapasztaljuk, hogy a laikus elsősegélytudás alacsony. A Magyar Vöröskereszt rendszeresen szervez tanfolyamokat, ahol mentősök, szakápolók, szakemberek tartják a foglalkozásokat. A tudás viszont életet menthet. A gyakorlati tudás néhány óra alatt elsajátítható. Azon is gondolkodunk, hogy ismétlőképzéseket szervezzünk – mondta Grubert Roland.