Emberekre is veszélyes kór

Szeptember 28-án volt a veszettség elleni küzdelem világnapja. Az MSD Animal Health „Értük, értünk” című kampánya keretében szeretné felhívni a figyelmet rá, hogy a veszettség 150 országban még mindig komoly fenyegetést jelent. Azokban a szegény régiókban, ahol korlátozott erőforrásokkal és oktatási rendszerrel rendelkeznek és nincs kötelezően előírt veszettség elleni oltás, a betegség becslések szerint még mindig 59 ezer ember halálát okozza évente. Ezek csaknem fele 15 évesnél fiatalabb gyermeket érint és 99 százaléka kutyaharapásra vezethető vissza. A veszettség terjedését az érintett területeken a kutyák legalább 70 százalékának éves oltásával előzhetjük meg. A magyar vonatkozásokról dr. Puskás Gábor állatorvos szakértőnket kérdeztük.

– Az MSD Animal Health döbbenetes számadatokról számol be. Magyarországon a veszettség elleni oltás kutyáknak kötelező, kinti macskáknak pedig erősen ajánlott – mondta szakértőnk. – Ennek ellenére a szegényebb területekről sokan anyagi okokból nem oltatják be a kutyájukat, ami hazánkban is kockázati tényező. Ezt azért tehetik meg, mert a hatósági ellenőrzésre kevesebb kapacitás jut. Ott, ahol hiányzik az állat oltási könyve, mindig gyanakszunk, hogy a kötelező oltások is elmaradtak, de mielőtt beoltatnánk, néhány hetes megfigyelésnek vetjük alá.

Legolcsóbb a soroltás

Oltással száz százalékos védelem alakítható ki a veszettséggel szemben.

– A veszettség halálos betegség, nincs rá gyógymód. Ha diagnosztizáljuk, akkor javasolni szoktuk az altatást, hogy az állat ne szenvedjen tovább és ne fertőzhessen meg senkit. Az állatorvosok minden évben lehetővé teszik a soroltás szolgáltatását, ami a legolcsóbb megoldás. Ezt utcán vagy más bérelt közterületen végezzük asszisztenseinkkel és szállítható eszközeinkkel, adatbázisunkkal, hogy az útiköltségtől is megkíméljük a gazdikat. Magam is jártam már például Lyukóvölgyben a fiammal oltatni, de ennek ellenére nagyon kevesen éltek a lehetőséggel. Ezt követi árban az, ha a gazda behozza a rendelőbe a kutyust és végül, amikor kimegyünk házhoz – sorolta az állatorvos.

A kutyán kívül szinte bármilyen háziállat elkaphatja a betegséget, ami ezt követően harapóssá válik.

– A betegség csak akkor fertőz, hogyha a véráramba kerül, ezért simogatással nem, ellenben harapással terjed. A nyálban található a kórokozó, ami többek között az idegpályákat támadja meg. Éppen ezért görcsöket okoz és gyökeresen megváltoztatja a fertőzött állat viselkedését a megszokotthoz képest.

A háziállatok ingerlékenyebbé, ellenségessé válnak, a vadállatok pedig szelídek lesznek és kifejezetten keresik az ember társaságát. A közismert nyálfolyásos tünet már csak a végső stádiumban jelentkezik – emelte ki a szakember.

(A borítóképen: Életmentő oltás)