Közkinccsé vált a Szentírás

Szeptember 27-én ünnepelte az egyház a Szentírás vasárnapját. Ennek kapcsán a bibliafordítás hagyományainak jártunk utána.

– A szentírási szövegek fordítása egészen az ókorig vezethető vissza, az ószövetségi iratokról már ekkor készültek másolatok – mondta dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia egyháztörténésze. – Később Szent Jeromos az 5. században lefordította a teljes Szentírást latinra. Ezt nevezzük Vulgatának, ami széles körben ismertté vált. A nemzeti nyelvű Bibliák az érett középkorban, az 1400-as években kezdtek el terjedni. Egyre többen tudtak olvasni, és fontossá vált a Szentírás tanulmányozása is.

Részleges fordítások

A humanizmus, majd a reformáció jegyében jelentek meg újabb töredékes fordítások.

– 1533-ban jelent meg magánkiadásban az első részleges magyar nyelvű bibliafordítás nyomtatásban Frangepán Katalin, Zrínyi Ilona édesanyja kérésére. Komjáti Benedek humanista műveltségű pap készítette el. A humanizmus az egyház megújítására és a társadalom építésére törekedett a Biblia közreadása által. Pesti Gábor humanista író a négy evangéliumot fordította le 1535-ös bécsi megjelenéssel. 1541-ben Sylvester János nyelvész Újtestamentum-kiadása jelentette az áttörést, ami nem latin, hanem görög forrásból készült, í-ző nyelvjárással. Ezt követően már a reformáció dogmatikai megújulásáé volt a főszerep. 1548-ban Beczédi Székely István zsoltárfordítása következett. 1551-ben elindult Heltai Gáspár bibliakiadási programja. Tíz év múlva megjelent Mózes öt könyve, több egyéb ószövetségi részlet és az Újszövetség. Debrecenben munkálkodott Méliusz Juhász Péter. Az 1560-as években több szentírási könyvhöz írt kommentárt – sorolta.

A bibliafordítások a mecénások támogatása nélkül nem valósulhattak volna meg.

– Az első teljes magyar nyelvű bibliafordítást Károli Gáspár készítette. 1590-ben készült el a mű Vizsolyban. Mágócsy Gáspár, Torna vármegye főispánja, unokaöccse, András, majd Rákóczi Zsigmond finanszírozta a kiadást. A katolikus egyházban a reformációt követően megújulási mozgalom indult. Káldi György jezsuita szerzetes bécsi megjelenéssel adta ki 1626-ban az első katolikus fordítást. Mindkét fordítás hosszú évekig meghatározta a két felekezetben elhangzó ige nyelvezetét – mondta a professzor.

(A borítóképen: A vizsolyi biblia)