Szemünket óvni, védeni kell

– Szemünk az egyik legfontosabb érzékszervünk, de sok esetben ennek ellenére sem óvjuk megfelelően. A védelem egyrészt fizikai: munkaszemüveg viselése az előírtak szerint a sérülésveszélyes munkahelyeken. Emellett otthoni munkavégzés, hobbitevékenységek esetén is szükséges a megfelelő védőszemüveg viselése – mondta dr. Németh Gábor, a B.-A.-Z. megyei központi kórház szemészeti osztályának osztályvezető főorvosa. – Ilyen tevékenységek a hegesztés, köszörülés, kalapálás, barkácsolás, fűnyírás és egyes sportok is. Óvni kell a szemet a maró hatású, akár maradandó károsodást is okozó anyagoktól, mint például vegyszerek, tisztítószerek, zsíroldók, lúgok, savak. A védelem másik pillére a különböző, egész szervezetet érintő betegségek megfelelő kezelése. Ezek közül kiemelt szereppel bír a cukorbetegség, mely esetén az anyagcsere-háztartás jó beállítása a látás szempontjából is alapvető – emelte ki az osztályvezető főorvos.

A cukorbetegség esetén kialakuló ideghártya-károsodás lassú vagy akár hirtelen látáskárosodást is okozhat. A védelem fontos eleme a rendszeres szemészeti szűrővizsgálat, mely tünet nélkül is elvégzendő, hiszen a korán felismert elváltozások sokszor jól kezelhetőek.

Igazoltan nem károsít

Órákat töltünk a számítógép monitorja és az okostelefon előtt mindennap. Ezek képernyője azonban a szemet igazoltan nem károsítja – hangsúlyozta a főorvos. – A károsító hatást sokszor összekeveri a köznyelv a képernyők szemet fárasztó hatásával. A koncentrált munka, tanulás, szórakozás során a képernyők előtt tágra nyitjuk a szemünket, és „elfelejtünk” pislogni, így a szemfelszínt borító, azt védő/nedvesítő könnyfilmünk nagyobb felületen tud párologni, felszakadni. Ez szúró, égő, száradó érzéshez vezethet, de maradandó károsodást jellemzően nem okoz. Ezért javasolt, hogy a rögzített számítógép-monitor a nézővonaltól feljebb semmiképpen ne helyezkedjen el – így a szemrés nem tágul jobban –; jól állítsuk be a fényviszonyokat, „tudatosan” pislogjunk, esetleg műkönnyeket is használjunk – javasolta dr. Németh Gábor.

A panaszok igazi megelőzése, vagyis a képernyők ritkább vagy időnként megszakított használata a jelenlegi világunkban megoldhatatlan feladatnak tűnik. Ismert a mai modern képernyők kékfény-szűrő beállítása, úgynevezett „éjszakai fény” is, melynek lehetséges szerepe van az esti munkavégzés után, a kék fénnyel összefüggésbe hozott elalvási nehézség csökkentésében – avatott be a szemész.

Rövidlátás, túllátás

A fénytörési hiba – melyet dioptriában fejezünk ki – kialakulhat gyermekkorban, a rejtett kancsalság hátterében túllátóság állhat (pozitív előjelű dioptria igénye), mely megfelelő kezelés mellett a növekedéssel megoldódhat.

A gyermek fejlődésével összefüggésben kialakuló másik fénytörési hiba az igen gyakori rövidlátás (negatív előjelű dioptriaigény), mely mértékének növekedése lassítható.

A szemész hozzátette: gyermekkorban a minél több szabadban tartózkodás, a minél több fény, valamint egyes szemcseppek lassító hatását már ismerjük. Felnőttkorban a kialakult fénytörési hibát szemüveggel, illetve kontakt­lencsével tudjuk korrigálni, ezekben az esetekben a fénytörési hiba természetesen nem múlik el, megszüntetése csak műtéttel lehetséges. Fiatal felnőttkorban elsősorban a szaruhártya alakját megváltoztató lézeres beavatkozások, míg 50-55 éves kor felett jellemzően a szemlencse műtétei jönnek szóba. Fontos tudni, hogy a dioptria „eltűnése” nem szünteti meg például a rövidlátásra jellemző esetleges ideghártya-problémákat, melyek rendszeres vizsgálata a műtét után is javasolt.

Időskori látásprobléma

Az életkor előrehaladtával, normális élettani jelenségként a szemlencsénk rugalmassága folyamatosan csökken, így a közeli tárgyakra való fókuszálás, az olvasási képesség egyre gyengül.

A tünetek 40-45 éves kor körül kezdődnek általában, melyek korrigálása szemüveggel, kontaktlencsével, esetlegesen műtéti eljárásokkal oldható meg. Vitaminokat normális, vegyes táplálkozás mellett szemészeti betegségek „megelőzésére” nem érdemes használni, hiszen a szemünk „óvása” a táplálkozásunk során bejuttatott tápanyagokkal megvalósul. Vannak azonban olyan kórképek, például a látóhártya életkorral összefüggő sorvadásos megbetegedése (makuladegeneráció), mely eseteiben igazolt hatású a lutein nevű hatóanyag tabletta formájában történő, tartós szedése. A köznyelvi „szemtorna” hatását soha, semmilyen tudományos vizsgálat nem igazolta, esetleges eredményessége csak pszichés, illetve placebohatás lehet – hívta fel a figyelmet a főorvos. Ez azonban nem tévesztendő össze a gyermekszemészetben alkalmazott „fúziós szemtornával”.

Kapcsolódó cikk:

Ne legyünk rövidlátóak!