„Érzem, hogy mikor van velem a halott édesapám”

Lehetséges kapcsolatba lépni elhunyt szeretteink lelkével? Ez a kérdés évszázadok óta foglalkoztatja az embereket. Van, aki nem hisz benne, mások léleklátó, halottlátó emberek segítségét kérik, hogy megtudják, mit üzennek nekik a másvilágra költözött családtagjaik, rokonaik. Lehetséges ez? Valóban vannak olyan emberek, akik kapcsolatba tudnak lépni a túlvilággal?

Közvetíti az üzeneteket

Az interneten nem kell sokat keresgélni, hogy rátaláljunk néhány telefonszámra. Van halottlátó asszony, aki országos turnét szervez különleges adottsága kibontakoztatására.

Gondolhatnánk, halottlátók mindig is voltak. Erről tanúskodik a néprajzi lexikon, mely azt írja, hogy a „halottlátó mai napig működő, a túlvilág, halottak felé közvetítő személy, aki egyúttal a néphit gazdag hiedelemkörrel övezett hiedelemalakja. Tevékenységének lényege, hogy az élőknek a halottakról beszél, a halottak üzeneteit, kívánságait tolmácsolja. Közvetít az élők és holtak közti elintézetlen ügyek rendezésében. Az élők és holtak közt megszakadt kapcsolatokat erősíti, a végleges elszakadást lassítja. Ily módon a haláleset felborította egyensúly helyreállításának: az élők megnyugtatásának, a halott által hagyott »űr« kitöltésének fontos tényezője.”

Van olyan internetes oldal is, mely arról szól, hogyan vehetjük fel a kapcsolatot halottainktól halottlátó segítsége nélkül. Ezt a módszert eredetileg az ókori Görögországban alkalmazták, neve psychomanteum, melyet dr. Raymond Moody fejlesztett tovább. Ő egész életét a halálhoz közeli tapasztalatok tanulmányozásának szentelte.

Hinni kell valamiben!

A halottlátással kapcsolatos témát Gallai Judit életvezetési tanácsadóval, coachcsal boncolgattuk. Mint fogalmazott, kényes és érzékeny témáról van szó.

– Én is hallottam már olyanokról, akik úgynevezett halottlátók, azaz fel tudják venni a kapcsolatot a másik világgal, de nem lehet kijelenteni, hogy ilyen nem létezik, mert ezt a lehetőséget nyitva kell hagyni azok számára, akik ebben hisznek, és szükségük van rá. Hiszen mindenkinek kell, hogy valamiben higgyen, és ezt tiszteletben kell tartani – szögezte le elöljáróban a szakember. – Én magam nem kértem halottlátó segítségét, de energiákat tapasztalok, szoktam érezni, hogy mikor van velem elhunyt édesapám vagy nagyanyám. Olyan embert is ismerek, aki az előző életekbe utaztat, feltételezve azt, hogy a fizikai halál után az ember lelke nem semmisül meg, és egy új életet kezd el. Az a remény, hogy szeretteink valójában nem haltak meg, támaszt nyújthat nekünk, úgy érezhetjük, hogy segítséget kapunk tőlük. Kérdés persze, hogy a belső megérzéseink valóban a halottainktól jönnek, vagy a sajátjaink – mutatott rá Gallai Judit.

Felfoghatatlan

Hangsúlyozta: az embereket azért foglalkoztatja évezredek óta a másvilág, mert az élők számára felfoghatatlan a halál. A halál ismeretlen a számukra, ami félelmetes. Ezért kell egyfajta kapaszkodó, mert anélkül nagyon nehéz lenne elfogadni, hogy akit szerettünk, nincs többé.

Kérdés persze, attól félünk-e, hogy elveszítünk valakit vagy attól, hogy a másik elmegy, és akkor egyedül nem tudjuk megállni a helyünket, nem bírjuk ki a lelki fájdalmat, mutatott rá a szakember.

Hozzátette: a gyászfolyamat is azért nehéz, ezért van szükség terápiákra, mert nem tudjuk felfogni, amit mi magunk nem tapasztalunk. Valójában nem azt siratjuk, aki elment, hanem magunkat, akik itt maradtunk. Magunkat vádoljuk: megtettünk-e mindent a másikért, szerettük-e eléggé, jók voltunk-e hozzá.