Lépések az önállósodásért

A szülők bíznak abban, hogy gyermekük folyamatos fejlődésével eljön az idő, amikor már nem kell mellette ülniük játék idején, azaz egyedül is feltalálja magát a kicsi. Ahhoz, hogy a szülő támogatni tudja gyermekét az önálló játék elsajátításában, fontos, hogy próbálja bevonni egy a gyermek által is kedvelt, veszélytelen tevékenységbe, például a műanyagdobozzal megtöltött konyhai fiók tartalmának felfedezésébe.

Amikor belefeledkezik az ismerkedésbe, figyeljük meg kellő távolságból. A távolságot hétről hétre növelhetjük, de fontos, hogy semmiképp se hagyjuk teljesen egyedül csak, ha maximálisan veszélytelennek nyilvánítjuk a környezetét. Ha unatkozni kezd, cseréljük le az addig kézben lévő játékot egy másikra, de semmiképp sem érdemes elhalmozni, mert akkor túl sok inger érheti egy időben. Nyűgösebb napon előfordulhat, hogy nincs kedve megválni a szülő közelségétől, ilyenkor a közös játékra kell fektetni a hangsúlyt.

Hálásak lesznek egymásért

Evelin kislánya 6, középső fia 3 éves, a legkisebb fia pedig 4 hónapos.

– Különböző életkorok, különböző fejlődési szintek. Egymástól függetlenül nem nehéz őket koordinálni, még akkor sem, ha megvannak az egyéni problémák, hisztik, melyeket kezelni kell – mesélte az anyuka. – Inkább az együtt töltött idő, a közös játék, vagy épp az egymás melletti, de az egymástól független játéktér kialakítása okozhat gondot. Vannak azok a bizonyos ritka alkalmak, amikor szívesen játszanak együtt is, de az esetek többségében ez veszekedésbe torkollhat. Középső fiam most éli a „matrica” korszakát, ennek köszönhetően árnyékként követ a lakásban. Bár nagyon sokszor állítanak megpróbáltatások elé, de biztos vagyok benne, hogy idővel ők is hálásak lesznek egymásért.

(A borítóképen: A testvérek [néha] jól eljátszanak egymással)