A mai napig büszkék sváb gyökereikre

Január első hétvégéje a német nemzetiségi önkormányzatok napja, amelyek fontos szerepet vállalnak a kisebbségi érdekképviseletben és a hagyományok őrzésében.

Tizenegy településen

– A megyei német területi önkormányzat léte önmagában is mutatja, hogy jelentős számú svábság él a régióban. Ennek megalakulásához legalább tíz olyan település volt szükséges a megyében, ahol létezik német nemzetiségi önkormányzat – fejtette ki Szebényi Gáborné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Területi Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. – Ezek közé tartozik Hercegkút, Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Rátka, Rudabánya, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szendrő, Szerencs. A szóban forgó helységekben legalább 25 fő vallja magát német nemzetiségűnek. A megyében élő svábság jellemzően a Fekete-erdőből származik. Az 1750-es évek elején indultak el földművelő, állattenyésztő őseink Magyarországra. Károlyfalván például saját földet is kaptak Sárospataktól, amit egészen az államosításig művelhettek. A második világháború után azonban a német anyanyelvűség nem maradhatott fenn az erős diszkrimináció miatt. Az én nagyszüleim például már csak akkor beszéltek egymás között svábul, ha azt akarták, hogy ne értsük. Viszont a sváb identitásnak máig fontos közösségformáló ereje van.

Kettős identitás

Magyarország egyetlen átalakult nemzetiségi önkormányzata, a Rátkai Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat, ahol egy képviselő-testület látja el a települési és a nemzetiségi feladatokat is.

A német irodalmi nyelv tanulása mellett, a mindennapjainkban is megjelenik a hagyományápolás – Tirk Sándorné

– A rátkai svábok 270 évvel ezelőtt a Schwarzwald és a Bódeni-tó környékéről érkeztek, az akkor éppen lakatlan Rátkára. A lakosság a mai napig őrzi és igyekszik átadni a fiatalabb generáció számára a nemzetiségi hagyományokat – mondta Tirk Sándorné polgármester. – Az óvoda, illetve az iskola nemzetiségi intézményként működik. A német irodalmi nyelv tanulása mellett, a mindennapjainkban is megjelenik a hagyományápolás. Kicsi kortól kezdve megismertetjük a gyerekekkel a régi sváb mondókákat, népdalokat, népviseletet, népszokásokat. Egyik jellemző népszokásunk a hostubázás, amikor a hosszú téli estéken a családok egymással összejöttek beszélgettek, játszottak, énekeltek, tollat fosztottak, kukoricát morzsoltak. Ezt a szép népszokást elevenítette fel a Schwarzwald Egyesület. A Sváb Kultúra és Hagyományok Házában időnként összejönnek kicsik, nagyok, fiatalok és idősek és együtt újraélik a hostubázás varázslatos világát. A szépen felújított tájházunkban bemutatjuk a hagyományos viseletet, szobabelsőt. Az udvaron hagyományőrző közösségi programokat szervezünk, mint például kemencében, sparhelten sütés-főzés, a szőlő hagyományos feldolgozásának bemutatása, húsvéti ünnephez tartozó néphagyományok. Mindeközben a fiataljaink jó hangulatban, játékos formában megismerik elődeink világát.

A hazáért haltak meg

Hercegkúton január 12-én a doni áttörésre emlékeznek, amikor 21 helyi katona adta életét a hazáért.

– A kultúra nem rab, hogy őrizni és nem beteg, hogy ápolni kelljen, hanem egyszerűen megéljük – jelentette ki Rák József, Hercegkút polgármestere. – Elsősorban a kulturális csoportjainkon – tánccsoport, énekkar – keresztül igyekszünk át­örökíteni a hagyományainkat az unokáinknak. A magyarosítás következtében sajnos a német anyanyelvűség nem tudott fennmaradni. Sváb származásuk miatt elhurcolták a nagyapáinkat málenkij robotra a Gulágra, amiről január 2-án emlékezünk meg. Május utolsó vasárnapján pedig megtartjuk a hősök napját. A rendezvényeink kivétel nélkül szinte mindig a sváb kultúrára épülnek. Ezek közé tartozik többek között a község napja, amit augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartunk, mert ehhez kötjük betelepülésünket. Római katolikus vallásunk nagyon fontos, ápoljuk egyházi hagyományainkat is. Boros rendezvényeinket is augusztus 15-höz kötődően tartjuk meg, hogy megismertessük borkultúránkat. Két olyan pincesorunk is van, ami a világörökség része.

(A borítóképen: A hercegkúti táncosok a legutóbbi nemzetiségi fesztiválon)